Orbán: Ehhez kötélidegzet kell

A miniszterelnök szerint nincs magyar fejlesztéspolitika, ha nem működik megfelelően az európai uniós pénzek lehívásának rendszere.

Magyarország a stabilitás útján

Orbán Viktor szerint míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Magyarország egy sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van. Utóvédharcok persze mindig voltak, és lesznek is – tette hozzá a kormányfő.

Kitért arra is, hogy a kormány „pezsgőbontás helyett” kidolgozta a munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel kapcsolatban – mint megismételte – nagy nyomásra számít.

Csak összefogással lehet elérni

Csak együtt, összefogva tudjuk elérni az európai uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását – hangsúlyozta Petykó Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke emlékeztetett arra, hogy 2007–13 között Magyarország számára 8209 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 85 százalékban euróban számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás. A zárásig plusz-mínusz 20 forint árfolyammozgással lehet számolni, ami plusz-mínusz 300 milliárd forinttal változtathatja a keretet.

Jelenleg 130 területen 1700 milliárd forint keretre lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Idén még mintegy 700 milliárd forint keretre várható új kiírás, de a teljes lehívás érdekében körülbelül 300 milliárd forinttal túl kell vállalni a lehetőséget, így még ebben az évben ezermilliárd forint keretre kell megjelentetni pályázatokat – mondta Petykó.

Az elnök hangsúlyozta: a támogatói döntéssel lekötött összeg 6283 milliárd forint, és 2720 milliárd forintot fizettek ki.

Átalakították a teljes programozást

Petykó Zoltán szólt arról, hogy a kormányváltáskor átalakították a teljes programozást, mivel a 2010-ben átvett rendszer alkalmatlan volt arra, hogy a maximális keretet igénybe lehessen venni, és a kormányváltást megelőzően olyan támogatói döntések is születtek, amelyek a megvalósításban nagy kockázatot jelentenek.

Az NFÜ elnöke szerint a beérkezett pályázatok száma havi átlagban a kormányváltás óta 45 százalékkal, a támogatott projektek száma 79 százalékkal, a megítélt támogatás havi átlagszáma 23 százalékkal emelkedett, a kifizetett támogatás havi átlaga 230 százalékkal növekedett.

Hazánk az 5. helyen

Az Európai Bizottság által kifizetett eddigi forrásokat tekintve Magyarország a 27 tagállamból az ötödik helyen áll – ismertette a Petykó Zoltán.

Az értékelésen az NFÜ elnöke kitért arra, hogy a 4-es metró 400 milliárd forint összköltségéből mintegy 200 milliárd forint lehet majd európai uniós forrás.

A gondokról szólva kiemelte: a lehetőségekhez képest mintegy 550 milliárd forint számla nem érkezett be a rendszerbe, és gyorsítani kell a kifizetéseket. A kedvezményezettek 48 százaléka az államháztartási körbe tartozik, és esetükben nehéz az önerő előteremtése, ezért Petykó indokoltnak tartja a visszatérítendő önerő létrehozását. Szerinte a jogszabályokat is úgy kell alakítani, hogy az uniós források felhasználását is gyorsítani, egyszerűsíteni lehessen. Szerinte van rá esély, hogy 2015 végéig Magyarország minden operatív program 100 százalékában felhasználja az európai uniós forrásokat.

Másfél éves elemzői munka

Az Új Széchenyi Terv fejlesztési területeinek kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben több száz elemző és kutató, szakterületét kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt – olvasható az ujszechenyiterv.gov.hu oldalon. A terv ismertetése szerint az így elkészült vitairatot 2010. július 28-án mutatta be a kormány. A vitairathoz beérkezett több száz fejlesztési javaslatot a novemberig tartó szakmai konzultációsorozat keretében vitatták meg. A társadalmi egyeztetések során a vállalkozásoktól, szakmai és civil szervezetektől, önkormányzatoktól és magánemberektől kapott fejlesztési elképzelések beépültek az Új Széchenyi Tervbe.

Középpontban a foglalkoztatás bővítése

Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.

Jövőre még több jut rá

Matolcsy György korábban hangsúlyozta: az idei mintegy 1400–1600 milliárd után jövőre a tervek szerint mintegy 2000 milliárd forint fejlesztési forrást állítanak az Új Széchenyi Terv mögé.