Cozma-ügy: hétfőn minden eldőlhet

Várhatóan hétfőn dönt a Kúria a Cozma-ügyben a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványáról.

A másodfokú bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy nem történt több emberen elkövetett emberölés kísérlete, mert a három vádlott közti akarategység csupán a minősített testi sértések vonatkozásában valósult meg. A Cozma és a Pesic sérelmére elkövetett emberölés, illetve annak kísérlete ugyan szinte egy időben és helyen zajlott, ám Raffael és Németh mindenki mástól függetlenül, egymás cselekményéről nem is tudva, „rögtönös indulattal” követte el azokat, szó sem volt arról, hogy ölési szándékát bárkivel is összehangolta volna. Ezen enyhébb minősítés alapján legfeljebb 20 éves szabadságvesztés szabható ki. Raffael és Németh 18-18 évet kapott jogerősen emberölés és minősített testi sértés miatt, harmadik társuk, Sztojka pedig a minősített testi sértések miatt 8 évet. A Legfőbb Ügyészség azonban felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához a jogerős ítélet megsemmisítése érdekében.

Csak másodfokon végezhetőek el

A felülvizsgálati eljárás első napján, kedden a Kúria előtt az ügyész többek között azzal érvelt, hogy a tábla döntésének minősítései és büntetései törvénysértően enyhék, továbbá ítéletszerkesztési hibák miatt a tényállás, illetve az indoklás korrekciói csak egy megismételt másodfokú eljárásban végezhetők el.

A védelem ugyanakkor az ügyészség indítványának elutasítását és a jogerős ítélet fenntartását kérte. Többen is hangsúlyozták a felhergelt közvélemény, a felkorbácsolt indulatok eljárásból való kirekesztésének fontosságát, és azt is, hogy a jogállami eljárás, a törvény előtti egyenlőség elve mindenkire vonatkozik. Több ügyvéd kifejtette: a vádhatóság álláspontjával ellentétben a tényállás nem értelmezhetetlen, csak éppen nem felel meg az ügyészségi elvárásoknak, ám felülvizsgálati eljárásban már nem támadható. A vádlottak közül egyedül Németh Győző szólalt fel az utolsó szó jogán, mint mondta: sajnálja, és maga is elítéli, hogy megszúrta Pesicet, de ölni nem akart. A Kúria, mielőtt a minősítések körében vizsgálódna, vélhetően azokkal a védői felvetésekkel is foglalkozik, amelyek szerint megengedhetetlen felülvizsgálati eljárásban az, ahogy az ügyészség ezt a jogerős ítéletet támadja.

Orbán: Az emberi élet nagyobb védelmet érdemel

Május 7-én Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlésben kifejtette: az emberi élet a jelenleginél sokkal nagyobb védelmet érdemel. Egy – a másodfokú ítéletet bíráló – kérdésre pedig azt válaszolta, hogy négyszemközt ugyan egyetértene a véleménnyel, de ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet.

Néhány nappal később Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyilatkozataiban és a Kúria elnökének írt levelében is foglalkozott az üggyel. Kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől. A „nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek – köztük a Cozma-ügy – miatti” társadalmi felháborodásra hivatkozva pedig a szaktárca vezetője felvetette, hogy megfelelő-e a bírósági ítéletek szigora és következetessége. Darák Péter, a Kúria elnöke válaszában jelezte, nem lát lehetőséget az igazságügy-miniszteri kérés teljesítésére, ugyanis az igazságszolgáltatás egyik legalapvetőbb értéke, a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságú, hogy a döntéseit sem a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa.