A Cozma-ügy tucatnyi elkövetője közül csupán a három fővádlott ügye került a legfelsőbb bírói fórum elé, miután az ügyészség az ő vonatkozásukban felülvizsgálati kérelemmel támadta meg a jogerős ítéletet, amely jelentősen enyhítette az elsőfokú döntésben kiszabott életfogytiglani büntetéseket.
Kedden reggel Raffael Sándor első-, Németh Győző másod- és Sztojka Iván harmadrendű vádlottat öt álarcos kommandós bilincsben vezette be a Kúria földszinti nagytermébe, ahol mintegy félszáz érdeklődő jelenlétében iratismertetéssel elkezdődött a három napra kitűzött tárgyalássorozat. Az MNO helyszíni tudósítója elmondta: az iratismertetés során részletezték, hogyan történt a gyilkosság. Egyébként iratokból annyi van, hogy a per előtt bevásárlókocsin tolta be a Kúria munkatársa.
Márki Zoltán, a Kúria büntetőtanácsának előadó bírája után az ügyészi felszólalás következett. Itt elhangzott: a Legfőbb Ügyészség (LÜ) álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen ítélte meg az akarategységet. Az LÜ szeretne szigorúbb büntetést, de erre valószínűleg nem lesz lehetőség, mivel a másodfok eltérő ténymegállapításokat tett az elsőfokhoz képest, ugyanis nem állapította meg a szándék-, illetve akarategységet. Az ügyész szerint a két tényállás túl nagy ellentmondásokat tartalmaz.
A védelmi felszólalások
Tordai Nándor, Németh Győző védője elmondta: szerinte nem támadható a másodfokú tényállás, mivel az a logika szabályainak megfelel. Tordai közölte a korábbi peranyag alapján, hogy Raffael olyan váratlanul szúrt, hogy a közelben sem észlelték, ehhez hozzátette, hogy a másodrendű vádlott nem volt Marian Cozma közelében a szúrás idejében, a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván pedig észlelte a szúrást. Elmondta: a rögtönös szúrás kizárja azt, hogy összehangolt támadásról legyen szó. Felidézte, hogy Marian Cozma megölése idejében védence a földön feküdt. Végezetül ő is a másodrend hatályban tartását kérte.
Tuza Péter, Raffael Sándor védője közölte: nem tud olyanról, hogy ilyen példátlan gyorsasággal tárgyal újra egy ügyet a Kúria. A társadalmi nyomásnak megfelelő ügyészség próbálkozásának tartja az eljárást, és rossz üzenetnek azt, hogy az ügyészség a társadalomnak, és nem a jognak kíván megfelelni. Elmondta: a Kúriának nincs arra módja, hogy a tényállást kiegészítse, mert kötve van hozzá. Tuza a tényállást részletesnek és pontosnak nevezte. Kérte a jogerős ítélet, a 18 év fenntartását. Úgy látja, hogy ha ezt a Kúria megváltoztatja, az precedensértékű lesz, és ha majd valakinek nem tetszik egy ítélet, az úgy látja, hogy csak el kell menni a Kúriához, hogy az megváltoztassa. Tuza szerint azt is elvárják majd, hogy a legfelsőbb bírói testület ilyen gyorsan döntsön majd minden kérdésben.
Szikinger István, Sztojka Iván védője közölte, az ártatlanság vélelmének megsértésével folyik az eljárás kezdettől fogva, hozzátéve hogy a Hír TV esti híradójában az hangzott el: cigányok öltek. Védencét mint gyilkost mutatták be. Megfogalmazta, hogy Navracsics Tiborral szemben úgy látja, hogy ugyan figyelembe kellene venni a társadalmi elvárásokat az ítéletnél, de szerinte a jogállamiság egyik alapja az, hogy a tényeket tiszteletben tartva járnak el, megfékezve ezzel a társadalmi indulatokat.
A tényállásra kitérve elmondta, hogy védence a „lelkét kitéve” rohant fel a Patrióta bárba, hogy hívja a többieket, mert „a Csoki (Raffael – a szerk) megvadult”. Szerinte annyira zavaros a tényállás és az egész ügy, hogy egyenesen a nyomozati szakasztól kellene újrakezdeni az eljárás lefolytatását. Szikinger úgy véli, a szándékegység ellen szól az is, hogy védence a földön fekvő sértettbe még a közepesnél kisebb erővel rúgott bele, így nincsen szó szerinte arról, hogy védence életellenes cselekedet akart volna végrehajtani. Hozzátette: Sztojka családját olyan „penetráns” támadások érik a felhergelt közvélemény részéről, hogy radikális lépésre szánták el magukat, úgymint névváltoztatás, elköltözés.
Németh Győző másodrendű vádlott kívánt egyedül szólni a vádlottak közül a védőbeszédek után. Elmondta, hogy három éve próbálja bizonygatni, hogy nem vett részt a gyilkosságban, és az ítélőtábla ítélete sem mosta le róla a gyilkos titulust. „Hozzá sem értem Marian Cozmához, mégis az egyik gyilkosaként emleget az ország” – mondta. Bevallása szerint szégyenli, amit Ivan Pesictyel tett, ám hozzátette, hogy nem csak emberölési szándékkel lehet ilyen jellegű sérülést okozni.
A keddi tárgyalási nap ezzel véget ért, a szerdai nap elmarad, a Kúria hétfőn hoz határozatot az ügyben.
Komoly hullámokat keltett a Cozma-ügy
Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi bár előtt, segítségére siető társait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.
A Veszprém Megyei Bíróság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki Raffael Sándorra és Németh Győzőre, Sztojka Iván pedig húsz év fegyházbüntetést kapott. A fellebbezések folytán a Győri Ítélőtáblára került ügyben 2012. április 27-én kihirdetett jogerős ítéletben azonban jelentősen enyhítették a három fővádlott büntetését: Raffael Sándort és Németh Győzőt tizennyolc-tizennyolc év, Sztojka Ivánt pedig nyolc év börtönre ítélte a másodfokú bíróság. A tábla indoklása szerint a cselekmények nem tekinthetők életfogytiglani szabadságvesztéssel is sújtható minősített emberölés kísérletének, ehelyett emberölés és testi sértés állapítható meg, ami ebben az ügyben legfeljebb 20 éves szabadságvesztéssel sújtható.
Májusban az eset kapcsán Orbán Viktor is megszólalt a parlamentben, néhány nappal később pedig Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a nyilvánosságban és a Kúria elnökének írt levelében is kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől. A „nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek” – köztük a Cozma-ügy – miatti társadalmi felháborodásra hivatkozva pedig felvetette, hogy megfelelő-e a bírósági ítéletek szigora és következetessége. Darák Péter, a Kúria elnöke akkor válaszában jelezte, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságára tekintettel nem lát lehetőséget az igazságügy-miniszteri kérés teljesítésére.
Nyáron elkezdődött a Fővárosi Törvényszéken a kártérítési per, melyben a meggyilkolt sportoló hozzátartozói hozzávetőleg mintegy negyedmilliárd forintot követelnek az elkövetőktől.
