
– Már azzal, hogy egy-egy piktogram is lejjebb van elhelyezve, a gyermek szemmagasságához, segít, hogy a kicsik be tudjanak kapcsolódni a folyamatba – mutatott rá. Mint mondja, a cél, hogy vissza tudják adni a kompetenciáját a gyermeknek és a családnak is a kórházi szituációkban.
Csökken a szülők és a gyermekek szorongása, mire a vizsgálat bekövetkezik, már sokkal együttműködőbbek lesznek, ezáltal a beavatkozási folyamat is sikeresebb, senki sem traumatizálódik
– magyarázta.

– Nemrég egy törött csont miatt jártam itt a gyermekemmel, így a saját bőrömön tapasztalhattam meg, mit jelent a gyakorlatban az akadálymentes kommunikáció. Hatalmas segítség volt, hogy amíg várakoztunk a traumatológián, a folyosó falára függesztett egyik „játék” segítségével meg tudtuk nézni, melyik csontja törött el, és egyébként az emberi test milyen kívülről, és mi van odabent. Meg tudta tapogatni, megértette, miről van szó, és mire a képalkotó vizsgálatra sor került, pontosan tudta, mi fog történni – példázta Szászi-Szrenka Melinda.
Egészségesebb generáció
A szakemberek szerint mindez nem csak abban segít, hogy a kicsik ne féljenek a kórházi jelenléttől vagy a kivizsgálásoktól, de edukatív hatása is van, amely megalapozza a későbbi egészségtudatosságukat is.
Egy gyermek ugyanis, aki az egészségügyi környezettől nem szorong és nincs negatív berögzülése, és partnerként kezelik, érti, mi történik körülötte, felnőttként is hamarabb eljár majd szűrővizsgálatokra, ha pedig ellátásra szorul, nem vár ki a végsőkig, hanem segítséget kér majd
– vélekedtek. Mint mondják, a vérvétel is tipikusan az a helyzet, amitől általában félnek a gyerekek, ez pedig a későbbiekben elriasztja őket attól, hogy rendszeresen eljárjanak szűrővizsgálatokra, veszélyeztetve ezzel a saját egészségüket. Nagyon fontos, hogy ezt már gyermekkorban hatékonyan kezeljük.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!