„Az Európai Unióba vetett hit mélyponton van nemcsak Magyarországon, más államokban is. Sok polgár azt látja ugyanis, hogy az EU nem képes kezelni a gazdasági válságot, így egyes országok, mint Magyarország is, nemzeti stratégiát dolgozott ki annak leküzdésére. Mások ezzel szemben teljesen kiszolgáltatottá váltak – ilyen Portugália és Görögország” – mutatott rá Navracsics Tibor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A miniszterelnök-helyettes szerint az uniós biztosi intézmény a szerződések értelmében nem politikusi, így a biztosoknak nem szabadna elsődlegesen ilyen szerepet vállalniuk. Ezzel szemben van közöttük olyan – vélte, aki már-már politikusként tűnik föl, ami jól mutatja az európai integráció irányát is, egy európai szuperállam képében. „Ez lehet az oka annak, hogy a választópolgárok csalódtak az unióban, mert nem azt várják, hogy kioktassák őket, hanem azt, hogy az európai összefogás segítsen a válságos időkben” – fogalmazott.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője az alkotmány ötödik módosítása kapcsán elmondta: azért van szükség az újabb változtatásra, hogy a többi között a politikai pártok reklámozásának lehetősége és az egyházügyi törvény alapvető fogalmainak az alaptörvénybe való átvezetése egyértelműsítse a szövegezést. Hozzátette: az Európai Bizottságnak nem konkrét kifogásai, inkább aggodalmai voltak a szöveggel kapcsolatban.
A bizonyos uniós források felfüggesztésének ügyét firtató kérdésre a miniszter úgy reagált: „számos vitás kérdés van, amely miatt az EU megtette ezt a lépést Magyarország ellen, de ezek olyanok, amelyeket szeptemberben tisztáz majd egymással a két fél, így megmaradnak technikai keretek között, politikai jelentőséget nem nyernek”.
Navracsics Tibor az offshore vállalkozásokra rátérve leszögezte: a cégek esetében fennáll a morális probléma, hiszen a társaságokat elsősorban azért hozzák létre, hogy az adófizetési kötelezettséget csökkentsék vagy elkerüljék. „Gazdasági szempontból racionális, ám ha a közjóról van szó, akkor egy erkölcstelen lépés” – emelte ki.
„Egy offshore cég tulajdonosa ugyanakkor kivonja magát a közteherviselés alól. Ez főleg akkor problematikus, ha ugyanez a személy közintézmény élén is állást akar betölteni” – mondta a tárcavezető. Aki az adófizetés tekintetében kivonja magát a közösségből, az nem játszhat ügydöntő szerepet a társadalom vezetésében – állapította meg.
A miniszterelnök-helyettes a devizahitelek ügyére kitérve azon véleményének adott hangot, hogy bár a bankok sok esetben nem a teljes tájékoztatási kötelezettségüknek megfelelően jártak el, ugyanakkor az állampolgári felelősségnek is meg kell nyilvánulnia. Amit mérlegelni kell, hogy az árfolyamváltozás és a tömeges eladósodottság jelenthet-e társadalmilag veszélyes problémát – fűzte hozzá. „A jobboldalnak a devizahitelek ügyében tiszta a lelkiismerete, korábban ellenzékben többször figyelmeztetett a baj lehetőségére, ám az akkori vezetés ezt lesöpörte az asztalról” – nyomatékosította Navracsics Tibor.
