A kormánypárti politikus a Heti Válasz cikkére utalva kifejtette: a Hajdú-Béthez hasonló módon ment tönkre Bajnai Gordon és édesapja keze alatt egy másik nagy agrárcég is a kilencvenes években. A bajai International Food Rt. nevű gabonavállalat sok más, Bajnaihoz köthető vállalkozáshoz hasonlóan offshore jellegű volt, és már a kilencvenes években 8 milliárd forintos forgalmat bonyolított – tette hozzá.
„Úgy tűnik tehát, ez a Bajnai család üzleti sikereinek titka: másokat tönkretenni és kisemmizni” – mondta Zsigó Róbert. A szóvivő szerint a tényfeltáró cikkből arra lehet következtetni, hogy az Együtt–PM Szövetség vezetőjének üzleti múltja korántsem olyan makulátlan, mint ahogy azt ő maga próbálja beállítani. A saját bevallása szerint is több száz millió forintos vagyonnal rendelkező Bajnai Gordon erkölcsileg megkérdőjelezhető módon juthatott ehhez a vagyonhoz.
A politikus felidézte: korábban lehullott a lepel arról, hogy milliárdos osztrák céghálója van a Bajnai családnak, inkább adóznak Ausztriában, mint idehaza, és hogy e cégháló a rendszerváltozás előtti Magyarország közpénzein indult fejlődésnek.
„Bajnai Gordon üzletemberként és politikusként is akármibe fogott, mindig a magyar emberek, a magyar családok húzták a rövidebbet, a Bajnai család, az üzleteikben érintett rossz bankárok és mohó offshore-lovagok pedig mindig jól jártak” – jelentette ki a Fidesz szóvivője.
A Bajnai Gordon elleni hazugságkampány újabb fejezete a Heti Válasz napokban megjelent cikke, amelyre Zsigó Róbert szombati sajtótájékoztatóján hivatkozott – közölte az Együtt-PM Szövetség az MTI-vel. „Csúsztatások, sejtetések és össze nem illő információk egymás mellé erőltetése az, amiből a legújabb összeesküvés-elmélet megszületett” – írta a választási szövetség a közleményében, amely szerint a valóság a sejtetésekkel szemben az, hogy Bajnai Gordon az International Food Zrt. üzleti döntéseinek meghozatalában „operatív módon soha nem vett részt”, „a cég csődje idején” a vállalkozáshoz köze nem volt.
Zsigó Róbert ezután a Fidesz–KDNP devizahitelek kivezetésével kapcsolatos javaslatára rákérdező újságíróknak válaszolva megismételte: a bankok ügye és erkölcsi felelőssége, hogy legyen megoldás a devizahitel-szerződések kijavítására. Amennyiben november 1-jéig nem találnak megoldást erre, úgy a kormánypárt törvényjavaslatot nyújt be a parlamenthez – mondta. Hozzátette: mindenképpen ki kell vezetni a devizaalapú hitelezést, ennek egyetlen korlátja, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek.
Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének az M1 pénteki, Az Este című műsorában tett javaslatával kapcsolatban, amely szerint havonta két készpénzfelvételt ingyenessé tennének, Zsigó Róbert úgy nyilatkozott: különböző egyeztetések folynak arról, hogy miként lehet egységes megoldást találni egy olyan rendszerben, ahol többféle kereskedelmi bank van, többféle szabályozással.