„Létrehoztuk a kínai–közép-európai együttműködés turisztikai regionális központját Budapesten” – jelentette be Orbán Viktor.
A zárt ajtók mögött zajló második KKE–Kína csúcstalálkozón Kína és a házigazda Románia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia miniszterelnöke, valamint Lettország külügyminisztere volt jelen.
Orbán Viktor szerint a csúcstalálkozó konkrét eredményei közül első helyre kívánkozik az a megállapodás, amelyet hétfői kétoldalú megbeszélései alkalmával kötött a kínai és a szerb miniszterelnökkel a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséről. „Egy nagyon gyors összeköttetést fogunk létrehozni, és ezt abból a pénzügyi alapból fogjuk finanszírozni, amit még egy évvel ezelőtt a kínaiak állítottak föl a közép-európai beruházások támogatása érdekében” – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor a keddi csúcstalálkozón bejelentette, hogy már három Konfuciusz Intézet van Magyarországon és a negyedik is hamarosan létrejön. Arról is beszámolt, hogy az egy évvel korábbi megállapodásnak megfelelően Magyarország létrehozta a kínai nyelvtanárok regionális továbbképző intézetét Budapesten, ahová az egész közép-európai térségből érkeznek a kínai nyelvet tanító és továbbképzést igénylő pedagógusok, illetve nyelvtanárok.
A középtávú együttműködést illetően a bukaresti tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy minden évben lesz KKE–Kína miniszterelnöki csúcstalálkozó, mindig lesz ezzel párhuzamosan üzleti fórum, és támogatják a Kínába történő árukivitelt – közölte a miniszterelnök. Hozzátette: a kínai miniszterelnökkel megállapodtak az élelmiszerexportok növeléséről, illetve további kínai beruházások előkészítését kezdték meg Budapesten.
Orbán Viktor a csúcstalálkozón kifejtette azon álláspontját, miszerint az európai válságból az európaiak nem tudnak kikászálódni szabad kereskedelmi megállapodások és szélesebb kereskedelmi együttműködések kiépítése nélkül. Magyarország ezért támogatja az Amerikával, illetve Japánnal létrehozandó európai uniós szabad kereskedelmi megállapodásokat, valamint szorgalmazza, hogy Kínával is minél szabadabban tudjon kereskedni az európai kontinens.
„Más módon kell gondolkodnunk, a világ megváltozott és nem lesz többé olyan, mint a válság előtt volt, és ebben az új világban Kínának meghatározó szerepe lesz, tehát mindannyiunknak, benne az európaiaknak, az az érdekünk, hogy jó, kölcsönös előnyökön nyugvó viszonyt alakítsunk ki Kínával” – zárta nyilatkozatát Orbán Viktor.
A miniszterelnök kedd reggel a Déli Áramlat gázvezeték ügyéről egyeztetett különmegbeszélés keretében a szlovén és a bolgár miniszterelnökkel Bukarestben, ahol folytatódott Kína és a kelet-közép-európai térség kormányfőinek csúcstalálkozója.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődik együttműködés Kína, Magyarország és Szerbia között – erről már hétfőn, azaz november 25-én állapodott meg Orbán Viktor Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel, akikkel kétoldalú megbeszéléseket folytatott a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón. A megállapodást a három miniszterelnök közös sajtóértekezletén jelentették be.
Magyarország nem titkolt célja, hogy a kínai vasútépítő vállalat itt alakítsa ki regionális központját: egyebek mellett ezért is fontos, hogy kínai–magyar–szerb megállapodás jött létre a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséről – mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kedden.
A magyar–kínai kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos a finanszírozást firtató kérdésre azt mondta: a tervezett felújítás 2,9-3 milliárd dollárba (638-660 milliárd forintba) kerül, és miután a kínai miniszterelnök kifejezte együttműködési szándékát, Magyarország „jó reményekkel” tekinthet a finanszírozási kérdések megtárgyalására.
