„Más módon kell gondolkodnunk, a világ megváltozott és nem lesz többé olyan, mint a válság előtt volt, és ebben az új világban Kínának meghatározó szerepe lesz, tehát mindannyiunknak, benne az európaiaknak, az az érdekünk, hogy jó, kölcsönös előnyökön nyugvó viszonyt alakítsunk ki Kínával” – zárta nyilatkozatát Orbán Viktor.
A miniszterelnök kedd reggel a Déli Áramlat gázvezeték ügyéről egyeztetett különmegbeszélés keretében a szlovén és a bolgár miniszterelnökkel Bukarestben, ahol folytatódott Kína és a kelet-közép-európai térség kormányfőinek csúcstalálkozója.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítése érdekében kezdődik együttműködés Kína, Magyarország és Szerbia között – erről már hétfőn, azaz november 25-én állapodott meg Orbán Viktor Li Ko-csiang kínai és Ivica Dacic szerb kormányfővel, akikkel kétoldalú megbeszéléseket folytatott a Bukarestben zajló Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón. A megállapodást a három miniszterelnök közös sajtóértekezletén jelentették be.
Magyarország nem titkolt célja, hogy a kínai vasútépítő vállalat itt alakítsa ki regionális központját: egyebek mellett ezért is fontos, hogy kínai–magyar–szerb megállapodás jött létre a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséről – mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kedden.
A magyar–kínai kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos a finanszírozást firtató kérdésre azt mondta: a tervezett felújítás 2,9-3 milliárd dollárba (638-660 milliárd forintba) kerül, és miután a kínai miniszterelnök kifejezte együttműködési szándékát, Magyarország „jó reményekkel” tekinthet a finanszírozási kérdések megtárgyalására.
