Noha óriási a távolság Kína és a közép- és kelet-európai országok között, mégis ezer szállal kötődnek egymáshoz. Ma kezdődik Bukarestben a III. Kínai és Közép- és Kelet-európai Gazdasági és Kereskedelmi Fórum, amelyre magam is Romániába utazom. Nem kis várakozással tekintek a tizenhat ország vezetőivel való együttes találkozóra, hiszen a tárgyalások a közeljövő nagyon fontos területeit érintik majd.
A Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti kapcsolatoknak mélyek a történelmi gyökerei. Több mint hatvan évvel ezelőtt, amikor megszületett az új államunk, a közép- és kelet-európai országok voltak az elsők, amelyek elismerték a Kínai Népköztársaságot. Elemi csapások vagy a gazdasági nehézségek esetén is többször segítő kezet nyújtottunk egymásnak később, ami tovább erősítette a bizalmat közöttünk. A XXI. században a kínai reform és nyitás politikája új szakaszba lépett, a közép- és kelet-európai országokban lezajlott átalakulások ugyancsak biztató eredményeket hoztak. Az új történelmi feltételek kialakulása miatt kapcsolataink is felfrissültek, amit az utóbbi években számos közép- és kelet-európai ország vezetőjével való találkozáskor is tapasztaltam. Éppen ezért állítom, hogy a bukaresti gazdasági fórum alkalmas lesz arra, hogy újabb együttműködési formák öltsenek testet.
2012-ben Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közti kereskedelmi forgalom összege meghaladta az 50 milliárd dollárt, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés tehát egyértelműen sikeresen alakult. A térség országaiba Kína több mint száz kereskedelmi és tőkebefektetési delegációt küldött, ami többek között az élelmiszer-, a gép- és a megújulóenergia-ipar területeit érintette. Kína Magyarországgal és Albániával aláírta a saját valutáik közvetlen cseréjére vonatkozó egyezményt, amely gördülékenyebbé teszi ezen országok vállalataival a finanszírozást, a pénzügyi tranzakciókat és az elszámolást. Kína és Románia között is fontos eredmények születtek.
Bővül az együttműködés az infrastrukturális létesítmények építése területén is, amelyre jó példa a Kína és Szerbia közötti viszonyt is szimbolizáló, belgrádi Duna-híd. Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok helyi vezetői számára Csungking városába idén júliusban összehívott értekezlet több mint hatszáz vállalat ezernél is több képviselőjét vonzotta, ahol ugyancsak meghatározó eredményeket értek el.
Manapság Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok között zajló kereskedelmi forgalom összértéke a kínai–európai kereskedelemnek csupán az egytizedét jelenti, ami jelzi, hogy az együttműködés bővítésében óriási a lehetőség. Mindannyian átvészeltük és kiálltuk a nemzetközi pénzügyi válság és az európai hitelválság próbáját, s ma már azt mondhatjuk, hogy a gazdasági növekedés stabilitása általában megteremtődött. Közös bennünk az is, hogy mindannyian a feltörekvő piachoz tartozunk, a gazdasági átalakítás és az innováció jellemzi közös feladatainkat. Kínában bevezettük a Nyugat felé történő nyitás stratégiáját, cégeink külföldi tőkebefektetéseinek folyamata megállás nélkül bővül. A közép- és kelet-európai országok viszont egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a Kelet felé történő nyitásnak, számos onnan érkező vállalat célozza meg az ázsiai–csendes-óceáni és a kínai piacokat. Az a tény, hogy egymás irányába haladunk, azt is jelenti, hogy céljaink összeegyeztethetők. Ennek következtében a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok növekedést eredményező élénkülést hozhatnak.
A közép- és kelet-európai országokban jó minőségű hús-, tej- és bortermékeket állítanak elő, a kínai urbanizáció folyamata következtében pedig egyre nagyobbak a piaci igények a marha- és bárányhús, a sajt és a bor iránt. Mindez a közép- és kelet-európai országoknak arra teremt lehetőséget, hogy agrártermékeik exportjának célországává váljon Kína. Részünkről semmi akadálya annak, hogy az agrártermékek kereskedelmi forgalma jelentősen megerősödjön.
A közép- és kelet-európai országok túlnyomó részében a vasút, az autópályák, a kikötők, illetve más infrastrukturális létesítmények várnak felújításra. A kínai közlekedési és teherszállítási berendezéseket előállító gépipari ágazat gyorsan fejlődik, a gyorsvasút építését tekinthetjük a legmagasabb színvonalúnak. Nálunk a gyorsvasutak hossza már meghaladja a tízezer kilométert. Kína tehát a különféle közlekedési infrastrukturális létesítmények építését tudja vállalni a közép- és kelet-európai országokban.
A villamoshálózat berendezései ugyancsak modernizálásra szorulnak a térség országaiban. Kína a hőerőművek, a vízerőművek, köztük a vízszivattyús erőművi berendezések előállítása és felszerelése terén már elérte a világszínvonalat, de fejletté vált az atom-, a szél- és a napenergiát hasznosító technológia is. Az ilyen berendezések gyártásában a világ legjobbjai között foglalunk helyet. A jó minőség és a kedvező ár miatt Kína e tekintetben is ideális alternatívát jelent a közép- és kelet-európai országoknak.
A közép- és kelet-európai országokban az infrastrukturális létesítmények építéséhez tőkére is szükség van. Kína kész valamennyi érintett országgal tárgyalni az e célból felkínált tízmilliárd dollár hitel rugalmas alkalmazásáról, amellyel közösen támogathatunk nagy beruházásokat. Országunk úgyszintén készen áll a közép- és kelet-európai országokkal pénzügyi fiókvállalatok létesítésére egymás országában, és hajlandó az eddiginél több egyezményt aláírni a saját valutában folytatott csere és elszámolások vonatkozásában, ami tovább könnyíti országaink vállalatainak a kereskedelmet és a tőkebefektetést. Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok között erőteljesen nő a diákok és a szakemberek csereprogramjainak száma, s a kulturális tartalmak cseréje. A kínai nyelv tanulása, a kínai művészet egyre népszerűbb a közép- és kelet-európai országokban, amelyeknek diákjai közül többen aktívan vesznek részt és érnek el kitűnő eredményeket például a Kínai híd elnevezésű vetélkedőn. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai országok klasszikus filmjei nagyon népszerűek Kínában, illetve a kínai közönség együtt ünnepli a térség sportolóinak eredményeit. Djokovic szerb teniszező például a kínai fiatal sportrajongók kedvence, akit Hsziao Cso-ként (Xiao Djo) becéznek a kínai teniszkedvelők.
A China-Europe Messenger on Weibo nevű népszerű közösségi portál internetezők ezreinek figyelmét kelti fel a közép- és kelet-európai országokra, s a térségbe történő utazás divattá vált a kínaiak között. 2012-ben közel 320 ezer alkalommal látogatták meg Kína és a közép- és kelet-európai országok állampolgárai egymás országát. Sok kínai beszél elragadtatva Chopin egykori varsói lakóházáról, a budapesti Halászbástyáról, a román Sinaia királyi palotáról. Az idegenforgalom további fejlesztéséről már megegyeztünk, országaink már turisztikai egyesület létrehozásáról tárgyalnak a kétoldalú turizmus fejlesztéséért.
Jó döntésnek tartjuk, hogy a közép- és kelet-európai országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, Kína támogatja az integrációt. Ugyanakkor Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közti együttműködés kiegyensúlyozott és tartós fejlődést biztosít a térségnek.
Napjainkban a világ mélyre ható átalakuláson megy keresztül. Kína fejlődésének új szakaszába lépett. Reformjaink folytatása mellett bővítjük a nyitást a Nyugat irányába, élénkítjük a piacok aktivitását, megújítjuk a makroökonómia szabályozásának módját, hozzájárulunk a gazdaság fenntartható és egészséges fejlődéséhez. Az a célunk, hogy a kínai gazdaság újabb és korszerűbb változatát teremtsük meg.
Kína ugyanakkor még fejlődő ország, az egy főre jutó GDP éppen csak, hogy meghaladta a hatezer dollárt, ami alacsonyabb, mint a közép- és kelet-európai országokban. A fejlődésünkhöz szükséges modernizáció hosszú távú feladatot jelent. Ennek eszközei a reform és a nyitás, amelyekkel az 1,3 milliárdos kínai piac nagyobb lehetőséget, hasznot és segítséget hoz a világ országai, köztük a közép- és kelet-európai országok számára is.
Reményeim szerint Kína, valamint a közép- és a kelet-európai országok együttműködésének állomásai Budapesttől Varsóig és Bukarestig, a közös gazdasági és kereskedelmi fórumtól az országaink vezetőinek találkozójáig a hosszú távú együttműködés fundamentumait jelentik.
A szerző a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke
