Együttműködés felsőfokon

Gondolatok a kínai és a közép- és kelet-európai országok vezetőinek bukaresti találkozója alkalma kapcsán.

Manapság Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok között zajló kereskedelmi forgalom összértéke a kínai–európai kereskedelemnek csupán az egytizedét jelenti, ami jelzi, hogy az együttműködés bővítésében óriási a lehetőség. Mindannyian átvészeltük és kiálltuk a nemzetközi pénzügyi válság és az európai hitelválság próbáját, s ma már azt mondhatjuk, hogy a gazdasági növekedés stabilitása általában megteremtődött. Közös bennünk az is, hogy mindannyian a feltörekvő piachoz tartozunk, a gazdasági átalakítás és az innováció jellemzi közös feladatainkat. Kínában bevezettük a Nyugat felé történő nyitás stratégiáját, cégeink külföldi tőkebefektetéseinek folyamata megállás nélkül bővül. A közép- és kelet-európai országok viszont egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a Kelet felé történő nyitásnak, számos onnan érkező vállalat célozza meg az ázsiai–csendes-óceáni és a kínai piacokat. Az a tény, hogy egymás irányába haladunk, azt is jelenti, hogy céljaink összeegyeztethetők. Ennek következtében a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok növekedést eredményező élénkülést hozhatnak.

A közép- és kelet-európai országokban jó minőségű hús-, tej- és bortermékeket állítanak elő, a kínai urbanizáció folyamata következtében pedig egyre nagyobbak a piaci igények a marha- és bárányhús, a sajt és a bor iránt. Mindez a közép- és kelet-európai országoknak arra teremt lehetőséget, hogy agrártermékeik exportjának célországává váljon Kína. Részünkről semmi akadálya annak, hogy az agrártermékek kereskedelmi forgalma jelentősen megerősödjön.

A közép- és kelet-európai országok túlnyomó részében a vasút, az autópályák, a kikötők, illetve más infrastrukturális létesítmények várnak felújításra. A kínai közlekedési és teherszállítási berendezéseket előállító gépipari ágazat gyorsan fejlődik, a gyorsvasút építését tekinthetjük a legmagasabb színvonalúnak. Nálunk a gyorsvasutak hossza már meghaladja a tízezer kilométert. Kína tehát a különféle közlekedési infrastrukturális létesítmények építését tudja vállalni a közép- és kelet-európai országokban.

A villamoshálózat berendezései ugyancsak modernizálásra szorulnak a térség országaiban. Kína a hőerőművek, a vízerőművek, köztük a vízszivattyús erőművi berendezések előállítása és felszerelése terén már elérte a világszínvonalat, de fejletté vált az atom-, a szél- és a napenergiát hasznosító technológia is. Az ilyen berendezések gyártásában a világ legjobbjai között foglalunk helyet. A jó minőség és a kedvező ár miatt Kína e tekintetben is ideális alternatívát jelent a közép- és kelet-európai országoknak.

A közép- és kelet-európai országokban az infrastrukturális létesítmények építéséhez tőkére is szükség van. Kína kész valamennyi érintett országgal tárgyalni az e célból felkínált tízmilliárd dollár hitel rugalmas alkalmazásáról, amellyel közösen támogathatunk nagy beruházásokat. Országunk úgyszintén készen áll a közép- és kelet-európai országokkal pénzügyi fiókvállalatok létesítésére egymás országában, és hajlandó az eddiginél több egyezményt aláírni a saját valutában folytatott csere és elszámolások vonatkozásában, ami tovább könnyíti országaink vállalatainak a kereskedelmet és a tőkebefektetést. Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok között erőteljesen nő a diákok és a szakemberek csereprogramjainak száma, s a kulturális tartalmak cseréje. A kínai nyelv tanulása, a kínai művészet egyre népszerűbb a közép- és kelet-európai országokban, amelyeknek diákjai közül többen aktívan vesznek részt és érnek el kitűnő eredményeket például a Kínai híd elnevezésű vetélkedőn. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai országok klasszikus filmjei nagyon népszerűek Kínában, illetve a kínai közönség együtt ünnepli a térség sportolóinak eredményeit. Djokovic szerb teniszező például a kínai fiatal sportrajongók kedvence, akit Hsziao Cso-ként (Xiao Djo) becéznek a kínai teniszkedvelők.

A China-Europe Messenger on Weibo nevű népszerű közösségi portál internetezők ezreinek figyelmét kelti fel a közép- és kelet-európai országokra, s a térségbe történő utazás divattá vált a kínaiak között. 2012-ben közel 320 ezer alkalommal látogatták meg Kína és a közép- és kelet-európai országok állampolgárai egymás országát. Sok kínai beszél elragadtatva Chopin egykori varsói lakóházáról, a budapesti Halászbástyáról, a román Sinaia királyi palotáról. Az idegenforgalom további fejlesztéséről már megegyeztünk, országaink már turisztikai egyesület létrehozásáról tárgyalnak a kétoldalú turizmus fejlesztéséért.

Jó döntésnek tartjuk, hogy a közép- és kelet-európai országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, Kína támogatja az integrációt. Ugyanakkor Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közti együttműködés kiegyensúlyozott és tartós fejlődést biztosít a térségnek.

Napjainkban a világ mélyre ható átalakuláson megy keresztül. Kína fejlődésének új szakaszába lépett. Reformjaink folytatása mellett bővítjük a nyitást a Nyugat irányába, élénkítjük a piacok aktivitását, megújítjuk a makroökonómia szabályozásának módját, hozzájárulunk a gazdaság fenntartható és egészséges fejlődéséhez. Az a célunk, hogy a kínai gazdaság újabb és korszerűbb változatát teremtsük meg.

Kína ugyanakkor még fejlődő ország, az egy főre jutó GDP éppen csak, hogy meghaladta a hatezer dollárt, ami alacsonyabb, mint a közép- és kelet-európai országokban. A fejlődésünkhöz szükséges modernizáció hosszú távú feladatot jelent. Ennek eszközei a reform és a nyitás, amelyekkel az 1,3 milliárdos kínai piac nagyobb lehetőséget, hasznot és segítséget hoz a világ országai, köztük a közép- és kelet-európai országok számára is.

Reményeim szerint Kína, valamint a közép- és a kelet-európai országok együttműködésének állomásai Budapesttől Varsóig és Bukarestig, a közös gazdasági és kereskedelmi fórumtól az országaink vezetőinek találkozójáig a hosszú távú együttműködés fundamentumait jelentik.

A szerző a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke