A Magyarország és Európa egy változó világban című, angol nyelvű előadásában a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai növekedés húzóereje a Magyarországot is magában foglaló, 80 milliós lakosságú, ígéretes évtized előtt álló Közép-Európa lesz, amely már túl van a válságon, versenyképes, „visszatért a térképre”. Így a régió jó lehetőségeket kínál a befektetőknek, és logisztikailag vélhetően a legjobb pont az európai uniós piacok eléréséhez – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki ismertette a magyar gazdaság eredményeit is, kiemelve a megindult gazdasági növekedést.
A mintegy száz vendég – köztük egyetemi hallgatók, kutatók és diplomaták – előtt tartott beszédében megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a jelenlegi válság után a nyugati világ nem élhet úgy, ahogyan eddig tette, Európának is változtatnia kell, vissza kell térnie a munka és a keresztény kultúra hagyományaihoz.
Az előadás után a hallgatóság soraiból többen is kérdezték a kormányfőt, az egyetem egyik magyar diákja például Magyarország eurócsatlakozásának dátumáról faggatta őt. Erre válaszul a miniszterelnök kifejtette: 2002 és 2008 között Magyarországnak történelmi esélye volt, hogy belépjen az eurózónába, de az akkori kormányok nem tudtak élni ezzel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben nem tudott volna innovatív, „unortodox” lépéseket tenni, ha Magyarország tagja lett volna az eurózónának.
Orbán Viktor felelevenítette az övezet déli tagállamainak esetét, miszerint azok túl korán csatlakoztak a közös pénzt használó országokhoz. Álláspontja szerint ugyanis addig nem szabad csatlakoznia egy uniós tagállamnak az eurózónához, amíg nem éri el az övezet központi országai egy főre eső GDP-jének legalább a 90 százalékát. Ellenkező esetben el fogja veszíteni a gazdasági lehetőségeit a válságból való kilábaláshoz – mutatott rá.
Felidézte, a lengyel kabinet a közelmúltban úgy nyilatkozott, kevés az esélye annak, hogy a következő egy évtizedben csatlakozzanak az eurózónához. „Amikor mi a csatlakozásról gondolkodunk, nem a következő évről beszélünk, hanem a következő évtizedről vagy két évtizedről vagy három évtizedről” – mondta, hozzátéve, hogy van még egy feltétele a közös pénz bevezetésének, jelesül, hogy az euró kitartson addig. Utóbbihoz az eurózóna tagállamainak el kell mélyíteniük együttműködésüket, biztosítaniuk kell az eurózónán kívüli országoknak a gazdaságpolitikai szabadságot, szabadkereskedelmi egyezményeket kell kötni és Oroszországgal is együtt kell működni – sorolta.
Egy másik, magyarul tanuló japán diák a két ország közötti oktatási kapcsolatokról kérdezte – magyar nyelven – a miniszterelnököt, aki válaszában jó döntésnek nevezte a magyarnyelv-tanulást, majd emlékeztetett, hogy a magyar fél – a tokiói program során – ösztöndíjprogramot köt Japánnal.
Érkezésekor az egyetem aulájában több tucat, magyar zászlót lengető hallgató köszöntötte a miniszterelnököt, akinek az intézmény vezetése egy fotókiállításon keresztül bemutatta a – számos közép-európai felsőoktatási intézménnyel partneri viszonyt ápoló – Dzsószai Egyetem magyar kapcsolatait, ezt követően pedig díszdoktori címet adományoztak Orbán Viktornak a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért.
Az előadás után az egyetem vezetése bejelentette a Közép-európai Tanulmányok Intézetének megalapítását, amelynek tiszteletbeli elnöke Szerdahelyi István tokiói magyar nagykövet lett. A magyar kormányfő pedig közölte, hogy az intézetbe Magyarország két professzort delegál.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a nagykövetségen energetikai együttműködési megállapodást írt alá Isiguro Norihikóval, a japán gazdasági tárca miniszterhelyettesével. Az államtitkár az aláírás után az MTI-nek elmondta, hogy a kétoldalú megállapodás értelemében együttműködésbe kezd a két ország a megújuló energiaforrások használata és fejlesztése területén. Megemlítette a tisztaszén-technológiát, amelyben Japán vezető szerepet tölt be a világban, ezért a kormány számít a segítségére ezen eljárás esetleges magyarországi alkalmazásában. A megállapodás rögzíti az együttműködést a nukleáris energia területén is, azon belül a képzés, a technológia, a nukleárishulladék-kezelés és az esetleges káros nukleáris hatások elhárításának kérdéseiben.
A japán főváros magyar nagykövetségénél lévő központ csütörtöki ünnepélyes szalagátvágásán – amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Mizuta Noriko, a tokiói Dzsószai Egyetem vezetője végzett el – Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly Japánból 77 ezer turista ékezett Magyarországra. Több mint 153 ezer éjszakát töltöttek el ott, ami tízszázalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ez azt is mutatja, hogy egyre erősebbek a japán–magyar gazdasági kapcsolatok – mondta a kormányfő, akinek vezetésével szerda este érkezett magyar politikai-üzleti delegáció Japánba.
A megnyitón Szerdahelyi István tokiói magyar nagykövet közölte: az iroda célja az, hogy az oktatási, kulturális közvetítői tevékenységet végző japán intézményekhez kellő mennyiségben és időben eljussanak azok az információk, amelyek alapján meghívhatják a magyar kultúra képviselőit a távol-keleti országba. Emellett kulturális projektet is szervez majd a központ – tette hozzá. A tokiói Magyar Kulturális és Turisztikai Információs Központ kialakítására és működtetésére – a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint – idén 3,5 millió forintot biztosít a magyar kormány.
A nagykövetségi program kitüntetések átadásával zárult. Orbán Viktor magyar állami elismerést adott át mások mellett a Dzsószai Egyetem vezetőjének, vállalatvezetőknek és kulturális területen dolgozóknak.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter helyi idő szerint csütörtök délután kétoldalú tárgyalásokat folytatott Simomura Hakubun oktatási, kulturális, sport-, tudományügyi és technológiai miniszterrel Tokióban. A felek áttekintették a japán és a magyar nyelv tanításának helyzetét egymás országában, üdvözölve azt a tényt, hogy egyre többen kíváncsiak a másik ország kultúrájára. Megállapodtak abban is, hogy a jövőben szorosabban együttműködnek az oktatás, különösen a felsőoktatás terén. Balog Zoltán felajánlotta, hogy Magyarország megosztja tapasztalatait a felsőoktatás nemzetközivé tétele, a külföldi hallgatói mobilitás elősegítése, valamint a felsőoktatás külföldi népszerűsítése terén.
A kétoldalú találkozón a miniszterek aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amely a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében 100 magyarországi ösztöndíj felajánlását tartalmazza a japán fél részére. Ez a program az egészségügy, a művészetek és a zene, a természettudományok és a matematika, az IT- és mérnöki, az üzleti és menedzsment-, valamint a nemzetközi és európai tanulmányok területén biztosít helyet magyar egyetemeken japán hallgatók számára, magyar vagy angol nyelvű képzésben.
Balog Zoltán emellett bejelentette, hogy a magyar kormány új felhívást tett közzé a kormányközi tudományos és technológiai kapcsolatok fejlesztésére. A pályázaton keresztül a magyar fél közvetlenül olyan magyar kutatók mobilitását támogatja, akik japán kollégáikkal vesznek részt közös, kétoldalú tudományos projektekben. A rendelkezésre álló költségvetés kétéves időtartamra összesen 50 millió forint, a támogatás maximális összege projektenként 10 millió forint. A megbeszélés végén Balog Zoltán hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg japán partnerét.
