Orbán: Ebbe az irányba érdemes továbbmenni

„Hazánk is meghirdette azt a politikát, miszerint az átrendeződés lehetőségét ki kell használni.”

Orbán szerint a progresszió, haladás kérdését is át kell értékelni: ha az, amit csinálunk, mindig versenyhátrányt eredményez, akkor meg kell állni és módosítani kell az útvonalat, sőt, akár visszafordulni. Az EU-ban is vannak kísérletek ennek korrigálására: ilyen a pénzügyi rendszer teljes újraszabályozására és a bürokrácia leépítésére vonatkozó kísérletek.

„Két bizonyítéka van, hogy a kontinensünk rossz úton járt” – hangoztatta a kormányfő –, az egyik a kereszténység kihagyása az alkotmányból, ami önmegtagadás és önfeladás. Ha így bánunk a saját történelmünkkel, akkor elég nagy a kockázata, hogy utat fogunk téveszteni. Európa kimetszett 2000 évet a saját történetéből. A másik fontos dolog annak a problémája, hogy milyen nehézséget okoz majd a nyugati embernek a fejlődés, hogy fogják elütni az időt az emberek munka nélkül. Azonban volt és még mindig van egy olyan gondolat, amely a munka tiszteletére akarja építeni a Nyugat jövőjét. „Jól látható, hogy szenvedünk a munkanélküliségtől, és komoly következményei vannak, hogy a fiatalok nagyon nagy hányada nem jut munkához.” Európa a kereszténység mellett a munkára épülő gazdaságot adta fel.

Orbán szerint a magyar alaptörvény azonban választ ad ezekre a problémákra: aktuálisnak tekinti Szent István üzenetét és a munka tiszteletét. Az elmúlt három évben ezekre az elvekre építve sikerült Magyarországnak olyan teljesítményt elérni, melyet az ellenfeleink is sikeresnek minősítettek az elmúlt néhány hónapban.

A saját politikánkért nagyon sok nemzetközi tényezővel kellett vitát folytatni. Nekik nem esik jól leírni a tényt, hogy öt olyan ország van, amely tudja csökkenteni az államadósságát, illetve azon nagyon kevés ország között vagyunk, amely 3 százalék alatt tudja tartani a költségvetési hiányt. Orbán az Európai Bizottság jelentésére utalva elmondta: ha az abban szereplő magyar adatokat összevetjük az uniós számokkal, akkor Magyarország jobban teljesít az átlagnál. Ez a siker egy biztatás arra, hogy ebbe az irányba érdemes továbbmenni. A miniszterelnök az eredmények között említette, hogy a bankokat és nagy nemzetközi cégeket bevezették a közteherviselésbe, több mint 30 nagy világcéggel külön kétoldalú stratégiai megállapodásokat kötöttek, amely biztos, stabil vázat ad a magyar gazdaság számára, és lehetőséget a kkv-knak.

Orbán felhívta a figyelmet arra is: a választási kampányban hevesebbek lesznek a viták, de mindenki érezni fogja, hogy hazánkban létrejön egy konszenzus. Tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy fontos nemzeti kérdésben egyetértés alakuljon ki. Példaként említette, hogy a jobb- és baloldal máshogy, de egységesen kiállt a székelyek menetelése mellett. Orbán úgy látja: a nagy kérdésekben szerinte létrejöhet egy ilyen egyetértés, és az egységgel együtt járó stabilitás lesz Európában a legnagyobb érték.

2010 óta gyenge országból erősebb, nagyobb elismerést kiérdemelt országgá váltunk. A kormányfő szavai szerint abban reménykedik, hogy egy erős Magyarország kisugárzása a diaszpórában élő magyarok számára sokkal inkább érzékelhető lesz.

A miniszterelnök a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor Programról szólva elmondta: ennek értékelése elkészült, és a kormány mai ülésén tárgyalni is fogja. Bejelentette: jó esély van arra, hogy megduplázzák a programot, és a rá fordítandó összeget.

A jövő évi választás kapcsán arra kérte a résztvevőket, mivel összmagyar nemzeti döntés lesz, biztassák a magyarokat, hogy keressék meg a lehetőségét annak, hogy vegyenek részt a választáson. „Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el a lehetőségeket, amelyeket eddig megteremtettetek.”

Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében szerdán a Parlamentben azt mondta, duplájára növeli a kormány a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasainak számát. A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: így mintegy száz fiatal ösztöndíjas utazik majd a diaszpóra területeire, hogy az ott élő magyarságot segítse, magyar nyelvet, néptáncot vagy történelmet tanítson. A javaslat részleteiről szerdai ülésén tárgyal a kabinet.

A miniszterelnök-helyettes bejelentette azt is: Mikes Kelemen-program indul, amelynek célja, hogy a diaszpóra területein fellelhető, a megsemmisülés, elkallódás által fenyegetett könyvtári hagyatékot összegyűjtsék. Ehhez első körben hét nagy raktárt bérelnek Ausztráliától Amerikán át Kanadáig, ahol összegyűjtik a fellelhető hagyatékot, és ami olyan típusú, azt az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el, ami pedig nem ilyen jellegű, azt Kárpát-medencei iskoláknak juttatják el.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár korábban elmondta, hogy a testület várhatóan több taggal bővül majd.

A helyettes államtitkár az ülés témáiról azt közölte, hogy szó lesz a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor Programról, amelyet reményei szerint további ösztöndíjasokkal folytatni tudnak jövőre is. Tájékoztatása szerint az ülésen bemutatják a Julianus-program eredményeit. A program célja, hogy a világban fellelhető magyar értékeket, emlékeket összegyűjtsék és katalógust állítsanak össze. Szó lesz még egy új, jövőre induló programról is, amely a diaszpórában található hagyaték felmérését és hasznosítását célozza – mondta.

Témaként szerepel a honosítás és a jövő évi választásra való felkészülés. Az ülésre meghívták Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét, aki tájékoztatást ad majd a regisztráció és voksolás menetéről. A magyar kormány azt szeretné, ha minél többen tudnának élni szavazati jogukkal – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.

A Magyar Diaszpóra Tanács 2011 novemberében alakult, az alapító okiratban az áll: a kormány elkötelezett, hogy az alaptörvényben az egységes nemzetre megfogalmazott felelősségviselést a diaszpóra tekintetében is megvalósítsa. Az alapító okirat tartalmazza, hogy a diaszpórában élő magyarságnak – két évtizeddel a rendszerváltoztatás után – végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában.

A tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét.