Brüsszel is elismerte a magyar erőfeszítéseket

Az EB szerint hazánkban fokozatosan javuló gazdasági teljesítmény várható és tartható a maastrichti hiánycél.

A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.

Az infláció 2013 harmadik negyedévében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt – állapítja meg a brüsszeli elemzés. Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsőben megvalósított szabályozott csökkentéséből fakadt, de az infláció egyébként is csökkent, és az árak emelkedése várhatóan továbbra is mérsékelt marad.

A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának.

A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza – a gazdasági talpra állásból következő kedvező hatások mellett – a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.

Az Európai Bizottság megjegyzi: ezt a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Az előrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekről még nincs döntés, illetve amelyek nem ismeretesek kellő részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például – olvasható a brüsszeli dokumentumban – a nyershús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő program.

Az Európai Bizottság az idei tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzés után döntött a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről.

Tavaszi előrejelzésében a bizottság hazánkban az idei évre 0,2 százalékos, 2014-re pedig 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést prognosztizált. A GDP-arányos költségvetési hiányra az idei évre 3,0, 2014-re pedig 3,3 százalékot helyezett kilátásba.

Az Európai Bizottság tavaszi prognózisában jelezte, hogy elsősorban a külső keresletnek, az export növekedésének köszönhetően az idei év második felében már megindulhat a gazdasági növekedés az Európai Unióban.

Mint arról korábban beszámoltunk, hatalmasat javult a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, ezzel párhuzamosan a magyar részvénypiacról alkotott kép is sokat javult.

Varga Mihály gazdasági miniszter arra készül, hogy a 2013-as növekedési fordulat folytatódni fog 2014-ben is, ezt mondják már a londoni elemzők is, nevezetesen azt, hogy 2014-ben nem 1,4 százalék, hanem magasabb növekedéssel lehet tervezni a magyar gazdaságban.

Varga Mihály prognózisáról bővebben itt olvashat.

A válságból való kilábalás biztató jeleit mutatja az európai gazdaság – közölte Európai Bizottság. A 2013 első negyedévében tapasztalt csökkenés után a második negyedévben már ismét nőtt az európai gazdaság teljesítménye, és az év hátralévő részében is nőni fog a GDP reálértéken – írta a 160 oldalas jelentést összegezve a brüsszeli testület.

Az Európai Bizottság számításai szerint 2013 egészében zéró lesz a 28 EU-tagállam átlagos gazdasági növekedése. Az euróövezetben 0,4 százalékos visszaeséssel számolnak.

Fordulóponthoz ért az európai gazdaság, az elvégzett strukturális reformok megteremtették a gazdasági növekedés alapját – jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa. Az elmúlt években végrehajtott pénzügyi konszolidáció és jelentős strukturális reformok javították annak feltételeit, hogy a belső kereslet legyen az európai gazdasági növekedés motorja – közölte a finn biztos.

Olli Rehn ugyanakkor hozzátette: „túl korai lenne kijelenteni, hogy győztünk; a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, ezért tovább kell dolgoznunk az európai gazdaság korszerűsítésén, a fenntartható növekedésért és új munkahelyek teremtéséért”.

A sajtótájékoztatón Olli Rehn bejelentette, hogy a bizottság egy hét múlva teszi közzé az egyes országok költségvetéseiről az előrejelzés alapján alkotott véleményét.

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa tájékoztatójában elmondta, hogy alapvetően három tényező segítette az euróövezetet és az Európai Uniót gazdasági helyzetének javulásához: a belső kereslet növekedése, beleértve a beruházások növekedését, az export növekedése, valamint a globális gazdasági környezet alakulása. Az utóbbi azonban a feltörekvő térségek gazdasági növekedési ütemének lassulása miatt kevésbé kedvezően hat az európai gazdaságra, mint az elmúlt években.

Az európai gazdasági növekedés külső kockázatai tehát erősödtek, amit a feltörekvő térségek lassuló növekedési üteme mellett az Egyesült Államokban az adósságplafon kérdésében kialakult politikai szembenállás is súlyosbított – mutatott rá beszámolójában Olli Rehn.

Az európai és euróövezeti infláció csökkent az idén elsősorban a fogyasztói árakra a gyenge kereslet miatt ható alacsony nyomás következtében. A deflációs kockázat azonban elenyésző, a maginfláció 2014-ben és 2015-ben 1,5 százalék körül stabilizálódhat – jelezte Olli Rehn.

Reális és egybevág a piaci konszenzussal az Európai Bizottság kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzése az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélik, tartható a 3 százalékos GDP-arányos hiánykorlát jövőre.

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője reálisnak nevezte a növekedési előrejelzést, kifejtve, hogy a Takarékbank is hasonló – az idénre 0,7, jövőre pedig 1,7 százalékos – bővüléssel számol. Utóbbihoz hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja még feljebb is tolhatja a jövő évi növekedést. A szakértő szerint kedvező, hogy 3 százalékos, nem pedig a feletti hiányt vár a bizottság 2014-re. Bár vannak kockázatok a hiány tartásában, ezek kezelhetőek – fűzte hozzá Suppan Gergely.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint is reális, megfelel a piaci elemzői konszenzusnak mind az inflációra, mind a gazdasági növekedésre, mind a munkaerőpiacra és a külső-belső keresletre vonatkozó bizottsági előrejelzés. A szakértő szerint 2014-ben 3 százalék alatt maradhat a GDP-arányos hiány, azonban a jövőre hivatalba lépő új kormánynak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a hiány ne menjen 3 százalék fölé a választások után sem.

A magyar pénzügyi egyensúly (államháztartás és a külső egyensúly) tekintetében jelentős mennyiségi javulás történt 2010 óta – állapította meg a Nézőpont Intézet. Az államháztartási hiány kapcsán szabálykövető gazdaságpolitika lelhető fel: egyértelmű, világos cél a költségvetési hiány 3 százalékos referenciaérték alatt tartása – tették hozzá.

„Az Európai Bizottság (EB) keddi, GDP-arányos költségvetési hiányra vonatkozó prognózisának gazdaságpolitikai jelentősége az, hogy a jövő évi országgyűlési választás ellenére a költségvetési fegyelem mennyiségi értelemben az EB megítélése szerint is fennmarad.” Túlzottdeficit-eljárás csak akkor indulhatott volna hazánkkal szemben, ha a költségvetési hiány meghaladná a küszöbértéket, ez viszont a mostani prognózis alapján nem áll fenn – olvasható az elemzésben.