Az elemző szerint még két politikai forduló vár a kormányra, az uniós pénzügyminisztere tanácsának hétvégi ülése, majd június végén az Európai Tanács, vagyis az állam- és kormányfők tanácsának ülése, ami felülírhatja az Európai Bizottságnak a várható magyar deficitről alkotott véleményét. A kormány tehát azért most dönt és beszél költségvetési zárolásokról, hogy meggyőzően tudjon érvelni az eljövendő politikai vitában.
Azzal, hogy a kormány mindent megpróbál, van némi esélye annak, hogy az ország már az első félévben kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Mivel azonban az egész helyzet mögött Brüsszel részéről elsősorban politikai indokok vannak, Barcza szerint „ez egy nehéz küzdelem lesz”. A túlzottdeficit-eljárás az egyetlen eszköz, amivel még nyomást lehet gyakorolni az EU erős központosítása ellen fellépő Magyarországra – tette hozzá a Kossuth Rádióban Barcza.
A Századvég Gazdaságkutató munkatársa szerint ugyanakkor Magyarországnak lehetnek szövetségesei is, hiszen nagyon súlyos üzenete lenne a többi tagállam számára is annak, ha egy kormány teljes ciklusa alatt teljesíti a 3 százalék alatti hiányt, mégsem kerül ki az eljárás alól. Ez nagyon rossz precedenst teremtene, ami visszaüthet Brüsszelre – tette hozzá az elemző.
Mint arról május 24-én beszámoltunk az Európai Bizottság javaslata alapján kikerülhet Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól. A döntés jövő hét szerdára várható. Hazánk esetében a tét nem kicsi: éves szinten százmilliárd forintos teher hárul az országra, ha nem jön ki az eljárás alól. Noha a kormány biztosra veszi, hogy a hiánycél három százalék alatt lesz, a további lépésekkel kapcsolatban a kabineten belül is viták keletkeztek.
Elemzők szerint ha az Ecofin idén nyár elején úgy dönt, hogy nem szünteti meg a túlzottdeficit-eljárást hazánk ellen, az vegytisztán politikai döntés lesz. Ezt támasztja alá, hogy tavaly októberben is nyílt színi adok-kapok alakult ki a kormány és Brüsszel között annak kapcsán, hogy teljesíthető lesz-e 2012-ben a 3 százalékos hiánycél. Az unió politikai okok miatt folyamatosan megszorításokat követelt a kormánytól, amely a terheket a hazai multikra terhelte. Ez kiváltotta Brüsszel ellenérzését, amely a tavalyi 1,9 százalékos hiány ellenére továbbra sem akarja kiengedni hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól. Az unió többek között azért kívánja, hogy a megszorítások politikája érvényesüljön Magyarországon, hogy az Orbán-kormány veszítsen meglévő támogatottságából, és ezzel is az unió számára politikai szempontból kedvezőbb ellenzék erősödjön.
