Kikerül Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól?

Jövő héten lezárulhat a hazánkkal szemben 2004 óta fenntartott túlzottdeficit-eljárás.

A BruxInfo csütörtök este közölte, hogy május 29-én azt fogja javasolni az Európai Bizottság, hogy szüntessék meg Magyarországgal szemben a 2004 júliusa óta hatályban lévő túlzottdeficit-eljárást. A portál kitér rá: minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány által nemrég bejelentett „három fokozatból” álló csomag meggyőzte a bizottságot arról, hogy 2012 után 2013-ban és 2014-ben is a 3 százalékos referenciaszint alatt marad a deficit (a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján), vagyis a hiánycsökkentés fenntarthatónak minősülhet.

A BruxInfo úgy tudja: Brüsszelben most már mennyiségi és minőségi szempontból is elegendőnek tartják a csomagot, különösen azért, mert a bejelentett kiigazítás nagyobb része a kiadási oldalt érinti. A bizottság korábban nehezményezte, hogy a hiánycsökkentésben túlsúlyban voltak a bevételek növelésére irányuló lépések. Ettől függetlenül minden bizonnyal egyértelművé teszi majd az általa a különadóknak is tulajdonított alacsony magyar növekedési potenciállal kapcsolatos aggodalmait. Ezek várhatóan az országspecifikus ajánlásokban jelennek majd meg, amelyeket ugyancsak május 29-én fogad el az európai szemeszter keretében a bizottság – írja cikkében a hírportál.

Orbán Viktor az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját követő május 22-i sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 2010. május–júniusban a költségvetési hiány 7,2 százalék volt, azt az év végére levitték 4,2-re, majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban „nyilvánvalóan három százalék alatt lesz a hiány. Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülést illetően” – mondta akkor a kormányfő. Ebben – közölte – még vita zajlik a kormányon belül is.

A miniszterelnök utalt arra: elküldtek egy levelet az Európai Bizottságnak, amelyben háromlépcsős javaslatot tettek. „A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget. ( ) Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani. A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni” – mondta a miniszterelnök. Mint folytatta, a vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. „Én a belső vitákban azt képviselem, hogy a másik kettőt is lépjük meg” – tette hozzá.

Közben csaknem négymilliárd forintot zárol a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium annak a kormányhatározatnak az alapján, ami a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szól. A Honvédelmi Minisztérium esetében ez több mint 4,5 milliárd forintot jelent. Hogy miért hajtanak végre zárolást, arra Varga Mihály bejelentése ad választ. A politikus május 10-én közölte: a kormány háromkörös javaslatot tesz annak érdekében, hogy kikerüljön a mintegy kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól.

Az első lépés egy zárolás lesz az államháztartás intézményrendszerén belül. Ennek keretében 2013-ban mintegy 92,9 milliárd forintot zárolnak a különböző alrendszerekben. A költségvetési zárolás az Országgyűléstől a minisztériumokon át az Alkotmánybíróságig mindenkit érinteni fog, mely kedvező mutatók esetén feloldható lesz. Amennyiben ezt az Európai Bizottság elégtelen lépésnek minősítené, a kormány csak akkor folytatja a GDP 0,2 százalékának megfelelő kiadással járó idei kormányzati beruházásokat, ha azok csak és kizárólag az esetlegesen az állami vagyon értékesítéséből származó egyszeri bevétellel ellentételezve valósulnak meg.

Ha ezek az intézkedések sem lennének megfelelőek az Európai Bizottság számára, akkor újabb lépésként a gazdasági miniszter a beruházások felfüggesztését jelölte meg. Ez csak akkor válik szükségszerűvé, ha azt a gazdasági helyzet indokolja – tette hozzá. Hangsúlyozta: a magyar kormány további bevételnövelő intézkedéseket is képes végrehajtani, így a tranzakciós illeték emelése és a bankadó újragondolása következhet.

Elemzők szerint ha az Ecofin idén nyár elején úgy dönt, hogy nem szünteti meg a túlzottdeficit-eljárást hazánk ellen, az vegytisztán politikai döntés lesz. Ezt támasztja alá, hogy tavaly októberben is nyílt színi adok-kapok alakult ki a kormány és Brüsszel között annak kapcsán, hogy teljesíthető lesz-e 2012-ben a 3 százalékos hiánycél. Az unió politikai okok miatt folyamatosan megszorításokat követelt a kormánytól, amely a terheket a hazai multikra terhelte. Ez kiváltotta Brüsszel ellenérzését, amely a tavalyi 1,9 százalékos hiány ellenére továbbra sem akarja kiengedni hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól. Az unió többek között azért kívánja, hogy a megszorítások politikája érvényesüljön Magyarországon, hogy az Orbán-kormány veszítsen meglévő támogatottságából, és ezzel is az unió számára szimpatikus ellenzék erősödjön.