A miniszterelnök szerint megkerülhetetlen tény, hogy Németországban az ősszel választások lesznek, és Magyarország nem akar a német belpolitikába sem beavatkozni, sem a kampány témájává válni. A kormányfő kijelentette: a kormány tagjait is utasította, hogy ne kommentálják a német választási kampány eseményeit.
Az Angela Merkellel kapcsolatos kérdésre a kormányfő így reagált: „azzal is egyetértünk a kancellár álláspontjai közül, hogy válság idején is fontosak az emberi jogok és a demokratikus értékek” – tette hozzá. Ugyanakkor – folytatta –„megkerülhetetlen ténynek tartjuk, hogy Németországban választások lesznek szeptemberben, és elvi álláspontunk, hogy a német belpolitikában nem kívánunk részt venni. Tehát nem akarjuk, hogy Magyarország a német választási kampány témája legyen. Ezért én arra szólítottam föl az összes miniszteremet, hogy tartózkodjanak minden, Németországon belüli eseménynek a kommentálásától” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a brüsszeli sajtótájékoztatón a május 17-ei rádióinterjúját követően kirobbant vitáról is beszélt. A miniszterelnök ekkor reagált Angela Merkel nyilatkozatára. A német kancellár a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Peer Steinbrück azon véleményére válaszolt, amely szerint nem szabad elvetni a lehetőséget, hogy hazánkat kizárják az EU-ból. Merkel erre úgy fogalmazott: „nem kell rögtön a lovasságot küldeni”. A nyilvánvalóan a közelgő választás kampánytémájaként felmerült magyarkérdés kapcsán Orbán azt mondta: „A németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be.”
Orbán Viktortól azt is megkérdezték, miként reagál Martin Schulz európai parlamenti elnök azon közlésére, miszerint a Metro című brüsszeli lap nem a valóságnak megfelelően idézte őt, amikor azt a kijelentést tulajdonította neki, hogy Magyarországon össze akarják írni a zsidókat. Azt válaszolta, hogy a politika sem működik bizalom nélkül, és ha az EP-elnök ezt mondja, akkor ezt el kell tőle fogadni.
Magyarországon folytatódik a rezsicsökkentés mind a háztartások, mind a vállalkozások számára – jelentette be a kormányfő a sajtótájékoztatón. – A kormány a vállalatok által használt energia árát is állami eszközökkel fogja csökkenteni – szögezte le. Orbán Viktor egyúttal világossá tette, hogy Magyarország érdekelt az egységes uniós energiapiac létrejöttében, de ennek megvalósulását rövid távon nem, csak középtávon látja elképzelhetőnek.
„Állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is” – mondta Orbán. Kifejtette, hogy Európában ma még nem működik és rövid távon nem is várható az egységes liberalizált piac, amely valóságos verseny révén valós árcsökkenést eredményezhetne. Ennek kialakulása csak középtávon remélhető, és addig – hangsúlyozta a kormányfő – szükség van a hatósági eszközökre.
Magyarország nukleárisenergia-fejlesztésekre készül – közölte a kormányfő, fontosnak nevezve, hogy az unió az egyes energiahordozó-fajták között ne állítson fel rangsort, hanem semleges szabályozás révén biztosítsa az atomenergia „egyenjogúságát”.
Az EU-csúcs másik fő témájával, az adózás kérdéskörével kapcsolatban Orbán megerősítette, hogy Magyarország nem támogatja az adóharmonizációra irányuló elképzeléseket, mert az adórendszerek közötti versenyt tartja kívánatosnak. Támogat viszont minden olyan intézkedést, amely az adófizetés elkerülése, az adócsalás ellen irányul. Mint mondta, az uniós vezetők között egységes eltökéltség mutatkozott az ilyen kiskapuk bezárására.
Két területen – tette hozzá – még vita van. Az egyik az, hogy a tagországok között a pénzügyi információk tekintetében azonnal létrejöjjön-e automatikus információcsere – ezen az állásponton van többek közt Magyarország –, vagy pedig adjanak e tekintetben két-három év haladékot. A másik vitás terület, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a nagy világcégekkel szemben az adófizetési kötelezettség érvényesítésére.
Emlékeztetett arra, hogy 2010. május–júniusban a költségvetési hiány 7,2 százalék volt, azt az év végére levitték 4,2-re, majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban „nyilvánvalóan három százalék alatt lesz a hiány. Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülést illetően”– mondta a kormányfő. Ebben – közölte – még vita zajlik a kormányon belül is.
Orbán Viktor utalt arra: elküldtek egy levelet az Európai Bizottságnak, amelyben háromlépcsős javaslatot tettek. „A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget. ( ) Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani. A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni” – mondta a miniszterelnök.
Mint folytatta, a vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. „Én a belső vitákban azt képviselem, hogy a másik kettőt is lépjük meg” – tette hozzá.
„Lehet, hogy a zárolás nulla hárommal csökkenti a hiányunkat, így már kettő hét körül vagyunk, de miután láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek, ezért ( ) inkább menjünk tovább” – fogalmazott Orbán. Szerinte fel kell sorolni azokat az egyszeri kiadásokat, amelyeket egyszeri bevételekkel kell pótolni. Ehhez hozzáfűzte: „ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené”.
