A kormány a pénteki ülésén áttekintette az Európai Bizottság (EB) tavaszi jelentését, és döntéseket hozott – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, Magyarország és az EU között az elmúlt években folyamatosan vita volt az államháztartási hiány számai kapcsán, és rendre a „magyar” előrejelzési számok teljesültek. „2011-ben 4,3 százalékot mondtunk, az Európai Bizottság ezalatt 3,6 százalékot jelzett. 2012-ben az EB -2,6 százalékot jelzett, a hiány 1,9 százalék lett. Ez 0,7, illetve 0,6 százalékos tévedés, ami összesen 200 milliárd forintot jelent.”
Varga elmondta, idén is van a korábbiakhoz hasonló eltérés az EB jelentésében, néhány egyenlegjavító tételt ugyanis nem vettek figyelembe. A közszférában például nem emelkednek a fizetések, ennek nominális hatásával nem számol a bizottság. Szintén nem veszik figyelembe, hogy a korábbiakhoz képest hatékonyabb adóbeszedés történik Magyarországon. Ugyanilyen egyenlegjavító intézkedések történnek az önkormányzati szférában is, sorolta a tárcavezető.
A magyar gazdaság EU-n belüli pozíciójára igaz az a tény, hogy igazságtalan módon mérik meg – közölte a miniszter. 2012-ben az adósságcsökkentés mértékében második volt – az első Görögország volt – az unió 27 tagállama közül, míg a deficit mutatóját nézve a hetedik legkedvezőbb helyet érte el az unión belül.
Annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány háromkörös javaslatot tesz. Az első lépés egy zárolás lesz az államháztartás intézményrendszerén belül. Ennek keretében 2013-ban mintegy 92,9 milliárd forintot zárolnak a különböző alrendszerekben. Kérdésre válaszolva Varga elmondta, hogy a költségvetési zárolás az Országgyűléstől a minisztériumokon át az Alkotmánybíróságig mindenkit érinteni fog, mely kedvező mutatók esetén feloldható lesz.
Amennyiben ezt az Európai Bizottság elégtelen lépésnek minősítené, akkor a kormány csak akkor folytatja a GDP 0,2 százalékának megfelelő kiadással járó idei kormányzati beruházásokat, ha azok csak és kizárólag az esetlegesen az állami vagyon értékesítéséből származó egyszeri bevétellel ellentételezve valósulnak meg – tette hozzá.
Ha ezek az intézkedések sem lennének megfelelőek az Európai Bizottság számára, akkor újabb lépésként a gazdasági miniszter a beruházások felfüggesztését jelölte meg. Ez csak akkor válik szükségszerűvé, ha azt a gazdasági helyzet indokolja – tette hozzá. Hangsúlyozta: a magyar kormány további bevételnövelő intézkedéseket is képes végrehajtani, így a transzakciós illeték emelése és a bankadó újragondolása következhet. „Reményeink szerint erre nem lesz szükség” – mondta Varga.
Az NGM vezetője rögzítette: a zárolás elsősorban olyan tételekre kell, hogy vonatkozzon, melyek nem fogják vissza a gazdasági növekedést. A zárolás az államigazgatáson belüli intézményeket érinti, így az alkotmányos intézményeket, az Országgyűlést, az állami alapokat is – de csak átmeneti lesz. Hozzátette, van 17 olyan, az Emmi alá tartozó szociális intézmény, amelyet semmiképpen nem érinthet a most kihirdetett intézkedés.
Megjegyezte, a 2,7 százalékos hiánycél a most elindított intézkedés nélkül is teljesülne. „A GDP 0,3 százalékát érintő zárolásnak elégnek kell lennie 2013-ban, nagyon kicsi az esélye, hogy ezt ne fogadná el az Európai Bizottság. Maximum a 2014-es évre vonatkozó 3,3 százalékos kalkulált hiány teljesüléséhez lehet szükség további lépésekre.” Varga elmondta, csak akkor kerülhet sor az érintett beruházások értékesítésére, ha abból biztosan bevétel származik.
Rámutatott: februárban az Európai Bizottság hazánkról szóló jelentésében még visszaesést jósolt, ehhez képest a tavaszi, májusban elkészített raportban ez plusz 0,2 százalékos növekedésre módosult. „Mi tartjuk magunkat a konvergenciaprogramban vállaltakhoz” – szögezte le.
Varga a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, a kormány a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése végett hozott döntéseiről tájékoztatta Olli Rehnt, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosát, a továbbiakban pedig az Európai Unió pénzügyminiszteri biztosait informálja.
„Folyamatosan bizonyítanunk kell az Európai Bizottság felé, mely sokszor egymással szemben hoz meg különböző intézkedéseket: vannak olyan tagállamok, melyeknek egy- vagy kétéves türelmi időre kell elérniük a 3 százalékos deficitcélt, míg mi ezt nem kaptuk meg. Azt, hogy mi várható a következő Ecofin-ülésen – hogy kiengedik-e hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól –, egyelőre nem tudom megmondani. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy 2004 óta először lekerüljünk a szégyenpadról. Hogy ez elegendő lesz-e, ezt nem tudom megmondani” – fűzte hozzá a miniszter.
A kormány helyi ügynek tartja, ezért nem foglalkozik a szekszárdi dohányboltpályázatokkal – közölte a kormányszóvivő újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztató végén. Giró-Szász András úgy fogalmazott: természetesnek tartja, hogy egy polgármester mindenről tudni akar a településén.
Elemzők szerint ha az Ecofin idén nyár elején úgy dönt, hogy nem szünteti meg a túlzottdeficit-eljárást hazánk ellen, az vegytisztán politikai döntés lesz. Ezt támasztja alá, hogy tavaly októberben is nyílt színi adok-kapok alakult ki a kormány és Brüsszel között annak kapcsán, hogy teljesíthető lesz-e 2012-ben a 3 százalékos hiánycél. Az unió politikai okok miatt folyamatosan megszorításokat követelt a kormánytól, amely a terheket a hazai multikra terhelte. Ez kiváltotta Brüsszel ellenérzését, amely a tavalyi 1,9 százalékos hiány ellenére továbbra sem akarja kiengedni hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól. Az unió többek között azért kívánja, hogy a megszorítások politikája érvényesüljön Magyarországon, hogy az Orbán-kormány veszítsen meglévő támogatottságából, és ezzel is az unió számára szimpatikus ellenzék erősödjön.
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető május 9-én arról beszélt, hogy Magyarországot azért támadják, mert rezsit csökkent, bankok érdekeit sérti a bankadóval, nagy cégekét a különadókkal. „A rezsicsökkentés a legújabb, legfájóbb érdeksérelem Brüsszelben, így immár nem túlzottdeficit-eljárás, hanem rezsieljárás folyik Magyarország ellen.” A támadásnak Rogán szerint egyértelműen politikai okai vannak, a brüsszeli bürokráciában ugyanis értő fülekre találnak a nagyvállalati érdekek. A rezsicsökkentés a nagyvállalatok csökkenő profitjából valósul meg – így a frakcióvezető –, és mivel Brüsszelben jelen vannak az említett multinacionális vállalatok korábbi vezetői, érvényesülni tud a lobbi hazánk ellen.
A legnagyobb EU-tagállamok könyörögnek a kötelező deficitcél elérésének halasztásáért. Magyarország ezalatt teljesítette a 3 százalékos küszöböt, mégis aggódhat. Vajon miért? Magyarország – jócskán túlteljesítve a várakozásokat, és alulmúlva a 3 százalékos célt – továbbra is bizonytalan helyzetben van. Hiába bír a hetedik legjobb költségvetési deficittel az unióban, hiába csökkentette államadósságának mértékét GDP-arányosan 79,2 százalékra – az uniós átlag ebben a mutatóban is magasabb, 90,6 százalék –, egyáltalán nem biztos, hogy hazánk kikerül az uniós csatlakozás óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól a június 22-i pénzügyminiszteri tanácsi ülésen.
