Csaknem négymilliárd forintot kell zárolnia a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján. Ezen belül a legtöbb pénzt, várhatóan mintegy hárommilliárd forintot a kormányhivataloknak és a járási hivataloknak szánt forrásból zárolnak. A tárca az MTI megkeresésére küldött keddi tájékoztatásában részletezte, hogy a minisztériumot irányító Navracsics Tibor milyen javaslatot tett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a zárolási kötelezettség teljesítésére. Ebből kiderül, hogy a legtöbb pénzt, várhatóan 2,97 milliárd forintot a fővárosi és megyei kormányhivataloknak, valamint a járási hivataloknak szánt forrásból zárolnak.
A javaslat szerint a minisztérium igazgatásától 130 millió, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától 300 millió, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától 283,7 millió, a kutatóintézetektől 27,2 millió, a Balassi Intézettől 60 millió, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivataltól 54,2 millió, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől 28,7 millió, a fejezeti kezelésű előirányzatokból pedig 135 millió forintot zárolnak.
Az intézkedés kapcsán a Honvédelmi Minisztériumnál több mint 4,5 milliárd forintot zárolnak. A HM az MTI megkeresésére kedden azt válaszolta, hogy a honvédelmi tárca költségvetésében 4 milliárd 640 millió forint zárolását rendelték el. Arról, hogy a zárolás mely területeket érint, csak a nemzetgazdasági miniszteri jóváhagyás után tud tájékoztatást adni a HM.
Mint ismert, Varga Mihály május 10-i bejelentése alapján a kormány háromkörös javaslatot tesz annak érdekében, hogy kikerüljön a mintegy kilenc éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Az első lépés egy zárolás lesz az államháztartás intézményrendszerén belül. Ennek keretében 2013-ban mintegy 92,9 milliárd forintot zárolnak a különböző alrendszerekben. A költségvetési zárolás az Országgyűléstől a minisztériumokon át az Alkotmánybíróságig mindenkit érinteni fog, mely kedvező mutatók esetén feloldható lesz. Amennyiben ezt az Európai Bizottság elégtelen lépésnek minősítené, a kormány csak akkor folytatja a GDP 0,2 százalékának megfelelő kiadással járó idei kormányzati beruházásokat, ha azok csak és kizárólag az esetlegesen az állami vagyon értékesítéséből származó egyszeri bevétellel ellentételezve valósulnak meg.
Ha ezek az intézkedések sem lennének megfelelőek az Európai Bizottság számára, akkor újabb lépésként a gazdasági miniszter a beruházások felfüggesztését jelölte meg. Ez csak akkor válik szükségszerűvé, ha azt a gazdasági helyzet indokolja – tette hozzá. Hangsúlyozta: a magyar kormány további bevételnövelő intézkedéseket is képes végrehajtani, így a tranzakciós illeték emelése és a bankadó újragondolása következhet.
Elemzők szerint ha az Ecofin idén nyár elején úgy dönt, hogy nem szünteti meg a túlzottdeficit-eljárást hazánk ellen, az vegytisztán politikai döntés lesz. Ezt támasztja alá, hogy tavaly októberben is nyílt színi adok-kapok alakult ki a kormány és Brüsszel között annak kapcsán, hogy teljesíthető lesz-e 2012-ben a 3 százalékos hiánycél. Az unió politikai okok miatt folyamatosan megszorításokat követelt a kormánytól, amely a terheket a hazai multikra terhelte. Ez kiváltotta Brüsszel ellenérzését, amely a tavalyi 1,9 százalékos hiány ellenére továbbra sem akarja kiengedni hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól. Az unió többek között azért kívánja, hogy a megszorítások politikája érvényesüljön Magyarországon, hogy az Orbán-kormány veszítsen meglévő támogatottságából, és ezzel is az unió számára szimpatikus ellenzék erősödjön.
