A Tisza kiszivárgott listája igazolja, hogy a párt a kanyarban sincs a kisebb településeken

Alacsony lehet a Tisza támogatottsága a kistelepüléseken, Magyar Péter pártja Budapesten és agglomerációjában erős nagyon – egy elemzés szerint ez derül ki az október végén kiszivárgott, kétszázezer nevet tartalmazó tiszás adatbázisból. A terjedelmes lista kapcsán egyébként kérdés, honnan kerültek oda az információk: egy másik elemzés ugyanis arra jutott, hogy olyanok adatai is benne lehetnek a világhálóra felkerült táblázatban, akik nem is töltötték le a Tisza Világ telefonos alkalmazást.

Forrás: Facebook

Ahogy telnek a napok, egyre több szakértői vélemény és számszaki elemzés lát napvilágot azzal a kétszázezer nevet tartalmazó adatbázissal kapcsolatban, amely a Tisza telefonos alkalmazásából, a Tisza Világból szivároghatott ki október utolsó napján. Az elemzések közül kettőt be is mutatunk.

A falvakban nem kell a Tisza

Az elsőre a közéleti kérdésekkel foglalkozó Polgárda nevű blog Facebook-oldalán találtunk rá. A kiszivárgott kétszázezres lista tartalmazta az érintett emberek megadott lakóhelyét, tartózkodási helyét, sőt sokaknál még azokat a földrajzi koordinátákat is, amelyek azt a helyet jelölték, ahonnan az illető a Tisza Világ alkalmazásba regisztrált. A blog általánosságban a megadott helyszínekre koncentrált: a népességi és választási adatokat összevetette azzal, hogy egy-egy településről, kerületből mennyien csatlakoztak Magyar Péterék appjába. Ezek alapján arra jutott, hogy a főváros és az agglomeráció erősen felülreprezentált a Tisza Világban, miközben Kelet-Magyarország egyes városai pontosan úgy alulreprezenáltak, mint a budapesti agglomeráción kívüli kistelepülések.

Magyarul: a blog az adatokból általánosságban arra következtet, nem igaz, hogy a Tisza már a kistelepüléseken, a falvakban is letarolt mindent – az online térben legalábbis semmiképpen. Hacsak – jegyezte meg a szerző – nem történt valami láthatatlan nagy offline csoda a kétezer főnél kisebb lélekszámú településeken.

Újabb pofon a manipulációs kerekasztalnak

A kérdés kulcsfontosságú, a kisebb települések ugyanis régóta a kormánypártok egyik fontos szavazói bázisát adják. Vagyis ha a Tisza hatalomra akar kerülni, az itt élőket is meg kell szólítania. Ez az adatbázis kapcsán készült elemzés szerint nem sikerült, a manipulációs kerekasztalhoz sorolható Medián közvélemény-kutatónál viszont igen. Hann Endre cége már a nyáron azt közölte: mérése szerint a községekben 33-32 százalék az állás a Fidesz és a Tisza között, vagyis amíg a kormányerő itt nem gyengült, Magyar Péterék nagyon megerősödtek.

A máshonnan származó adatokkal nem először kerül feloldhatatlan ellentmondásba a manipulációs kerekasztal valamely szereplője, ráadásul ismét a Tisza kapcsán. A legutóbbi fiaskóról ebben a cikkünkben írtunk.

Honnan vannak az adatok?

De térjünk vissza az elemzésekre: szintén általánosságban használta a kétszázezres adatbázis számait a Posztok.hu is, amely Facebook-oldalán foglalkozott a tiszás listában szereplők területi megoszlásával. Ez a blog azt emelte ki, hogy a Tisza Világba regisztrálók nagyjából egyötöde budapesti címet adott meg. „A fővárosi lakosok 22,2 százalékát adják az összes regisztrációnak. 2024-es adat szerint 16,6 százaléka él az embereknek Budapesten. Ebből az következik, hogy a Tisza bázisa erősen el van tolódva Budapest irányába, lakosságarányosan itt több a Tisza-szimpatizáns” – szűrték le a következtetést.

A Posztok.hu azonban más szempontból is elemezte a kétszázezres listát, azt is megvizsgálva, mikor érkezett oda nagyszámú adat. Először – állítja az elemzés – augusztus-szeptember fordulóján történhetett nagy betöltés. Ekkor Tisza-sziget-tagok és önkéntes szerepkörű felhasználók kerültek a rendszerbe. Ezután jött a hivatalos indulás: a Tisza Világ szeptember 9. óta él, az első pár napban több tízezren regisztráltak, majd az érdeklődés – az elemzés szerint – alábbhagyott. Ezután, október legelején újabb nagyobb mennyiségű adat, vagyis felhasználó érkezett, mégpedig az öt kérdést tartalmazó Nemzet hangja nevű véleménynyilvánító kezdeményezés elindulása után.

A Posztok.hu-nál az adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy akik augusztus végén, illetve szeptemberben regisztráltak, azok nagy valószínűséggel a digitális törzstiszások, azaz az online keménymag. Akik októberben csatlakoztak, azok viszont a Nemzet hangja kapcsán adták meg adataikat, „tehát valószínűleg ők nem az appra regisztráltak, csak kitöltötték az izét”.

 

Felhívta a figyelmet, eltüntették

Itt tegyünk egy kis kitérőt, a Posztok.hu elemzésével ugyanis egybecseng az a bejegyzés, amely az adatszivárgásra hívta fel a figyelmet még közvetlenül az óriási lista kikerülése után. A Prohardver.hu oldalon november elsején jelent meg egy szöveg, amely egyrészt rámutatott, hogy kikerült a kétszázezer név, másrészt ismertette is a lista főbb jellemzőit. Így például azt, hogy szerepel benne nagyjából harmincezer olyan fiók, amelyet a Tisza Világ alkalmazás elindulása, azaz szeptember 9. előtt hoztak létre. „Ők önkéntesek lehetnek, akiknek annak idején meghívót küldtek az applikációba” – írta az ismeretlen személy.

Hozzá kell tenni, hogy ez a bejegyzés gyorsan eltűnt, a Magyar Nemzet exkluzív információkat tartalmazó szerdai cikkéből pontosan tudható, miért. Írásunkban ismertettünk egy hosszú beszélgetésrészletet, amelyben a Tisza egyik vezető informatikusa számolt be az adatszivárgás körülményeiről. Rosta Bendegúz közölte például, hogy október 5-én kerülhetett ki a Tisza Világ alkalmazásból a kétszázezer tiszás minden ott lévő adata. Beszámolt arról is, hogy a párt informatikusai miként tüntették el a nyomokat a nemzetközi és a hazai oldalakról, így a Prohardver.hu-ról is. Rögzítette továbbá, hogy még vasárnap este sem tudták, miként kerültek ki az adatok október elején – ezzel lebuktatta Magyar Péter orosz hekkerekről szóló valótlan állítását.

Magyar Péter bajban van?

S ha már a Tisza Párt elnökének politikai vagdalkozásánál tartunk, meg kell említenünk a legújabb kirohanást. Magyar Péter ugyanis csütörtökön durva hangon megtámadta – mások mellett – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, Péterfalvi Attilát, akit fideszes bábnak nevezett, és távozásra szólította fel. A pártelnök bizonyára nem véletlenül vette célba a NAIH vezetőjét (is), a szervezet ugyanis már vizsgálja a gigantikus méretű tiszás adatszivárgást.

S a hatósági vizsgálódás akár a Posztok.hu elemzésében foglaltakra, vagyis akár arra is kitérhet, honnan származtak pontosan a kiszivárgó kétszázezer névhez tartozó adatok. Kérdés ugyanis, hogy valóban egy adatbázisban tárolta-e a párt a különböző politikai kezdeményezések, vagyis a Tisza Világ telefonos alkalmazás és a Nemzet hangja véleménynyilvánító szavazás kapcsán megadott információkat. És ha így tett, szabályosan járt-e el. Az már-már köztudott, hogy az adatok gyűjtésének és kezelésének szigorú szabályai vannak, az adatbázisok összekapcsolása pedig csak több feltétel együttes fennállása esetén megengedett. Kell hozzá például az, hogy az adatgyűjtés céljai összeegyeztethetők legyenek, és tájékoztatni is szükséges erről az adataikat megadó embereket.

Egy szerteágazó botrány története röviden

Ezek után foglaljuk össze hogyan alakult a Tisza adatszivárgásának nem mindennapi botránya! Szeptember 9-én indult el Tisza Világ néven a párt mobiltelefonos alkalmazása, ám már rögtön az első napokban súlyos adatszivárgás történt: az applikációból a Tisza Párt közel húszezer szimpatizánsának személyes adatai kerültek ki. A botrányt október 6-án kirobbantó Index arról is írt, hogy a Tisza applikációját ukránok fejleszthették és a működtetésében is részt vehettek. Két nappal később azzal állt elő a Tisza, hogy titkosszolgálati akcióval támadta őket a kormány, a kémet szeptember 12-én eltávolították. Csakhogy kiderült: az adatszivárgás nem szűnt meg szeptember 12-én, vagyis a Tiszánál nem mondtak igazat arról, mi is történt valójában.

A botrány újabb fejezete október 31-én kezdődött, akkor került ki az adatszivárgásokkal foglalkozó LeakBase.la internetes oldalra négy link, amelyek egy gigantikus adattömegre mutattak. A kétszázezer nevet tartalmazó lista a megnevezés alapján a Tisza mobilalkalmazásából, a Tisza Világból szivárgott ki. Egy nappal később, november elsején, szombaton egy magyar számítástechnikai oldalon, a Prohardver.hu-n megjelent egy szöveg ezzel a címmel: „Kiszivárgott a LeakBase fórumon a Tisza Világ 200 000 felhasználója”. Erre már utaltak. Arra viszont nem, hogy ugyanazon a napon a Reddit közösségi oldalon is felbukkant egy bejegyzés, amelynél több komment is megerősítette, hogy a kétszázezres lista a Tiszától szivárgott ki. Csakhogy a szakportálon és a Redditen olvasható bejegyzés nagyon gyorsan eltűnt – ma már tudható, hogy a tiszás informatikus csapat beavatkozása miatt.

Vasárnap este Magyar Péter is megszólalt az ügyben és magyarázatként olyan nemzetközi hekkerek támadását emlegette, akik mögött az orosz szolgálatok állnak. A pártelnök hétfőn sajtótájékoztatót tartott, de akkor már más húrokat pengetett. A politikai szólamokat azonban az újabb tények gyorsan háttérbe szorították. Szerdán, november 5-én lapunk ismertette Rosta Bendegúz tiszás vezető informatikus már idézett beszámolóját, de aznap a Nyugati Fény is közzétett egy belsős hanganyagot. Ezen Gyuk Zsolt, a párt egyik koordinátora hallható, aki egyébként informatikusként dolgozik, és részt vett a Tisza Világ tesztelésében. Gyuk később lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy bőven lehetett volna még javítani a Tisza applikációját működtető szoftveren, de Magyar Péter sürgette az alkalmazás beindítását. Az informatikus ugyanakkor nem a biztonsági fejlesztés feladatait végezte, nem is azokról beszélt.