Fél Európa halasztásért könyörög, a magyarok másképp gondolták

A legnagyobb EU-tagállamok könyörögnek a kötelező deficitcél elérésének halasztásáért. Magyarország ezalatt teljesítette a 3 százalékos küszöböt, mégis aggódhat. Vajon miért?

A francia pénzügyminiszter minap tett megjegyzése vegytiszta megnyilvánulása az unalomig szajkózott mondásnak, miszerint: amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek. Pierre Moscovici az egyik honi rádióadónak hétfőn kijelentette: vége a megszorításokon alapuló európai válságkezelésnek. A pénzügyér egy európai bizottsági ajánlás felett érzett örömét osztotta meg ily módon a hallgatókkal. A dokumentum lényege, hogy az EB mostantól szabad kezet ad a tagállamoknak költségvetési hiányuk kordában tartására. Magyarán szólva a maastrichti kritériumok (az uniós csatlakozás feltételrendszere) egyik pilléreként jegyzett 3 százalék alatti GDP-arányos hiány megtartása a belépést követően nem minden esetben kötelező érvényű az uniós országok számára. „Egy éve könyörgünk, hogy serkentsük a gazdasági növekedést, amit a kőkemény költségvetési politika elkerülhetetlenül fékez” – ütött meg kritikus hangot a francia politikus, akinek azért nem árt észben tartania: a hiánytartás alól kapott felmentésnek mindenekelőtt strukturális reformokban kell kamatoznia a következő hónapokban.

A kiadáscsökkentés (Németország) kontra gazdaságélénkítés (Olaszország, Franciaország) vitája az utóbbi időben egyre mélyebb ellentéteket szül Európa vezető államai között, számunkra viszont egészen más üzenete is van Moscovici kijelentésének. A kis ökör – Magyarország – 2012-ben olyan alacsony szintre – 1,9 százalék – tornászta le államháztartási hiányát, mellyel nem csak a hazai (KSH), és az uniós (Eurostat) előrejelzést cáfolta meg, de az EU 4 százalékos átlagát is lepipálta. Eközben Jupiter – Franciaország – az össztermék 4,8 százalékára rúgó deficitet produkált.

A maastrichti szerződés kikötötte 3 százalékos plafon teljesülése és be nem tartása a két országban egészen más következményekkel járt. Francois Hollande és Angela Merkel a közelmúltban feszültebb diplomáciai üzeneteket küldött egymásnak, és kormányaik felületes viták során próbálták meggyőzni egymást a hiánynöveléssel járó gazdaságélénkítés, illetve a kiadások megvágásának deficitcsökkentéssel járó érveivel. A hevesnek nem nevezhető párbeszédet a francia pénzügyminiszter fenti szavai zárták rövidre, és az ügynek akár rövid, akár hosszú távú eredményeit nézzük, Párizs győzött. A hiány pedig maradhat bőven 3 százalék fölött.

Eközben Magyarország – jócskán túlteljesítve a várakozásokat, és alulmúlva a 3 százalékos célt – továbbra is bizonytalan helyzetben van. Hiába bír a hetedik legjobb költségvetési deficittel az unióban, hiába csökkentette államadósságának mértékét GDP-arányosan 79,2 százalékra – az uniós átlag ebben a mutatóban is magasabb, 90,6 százalék –, egyáltalán nem biztos, hogy hazánk kikerül az uniós csatlakozás óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól a május 29-ei pénzügyminiszteri tanácsi ülésen.

Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy az Európai Unió tagállamai közül tizenhétben volt magasabb a megengedettnél az államháztartási hiány, és olyan országok állnak túlzottdeficit-eljárás alatt jelenleg, mint Dánia, Ausztria, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság. A franciák előtt már a spanyolok, a portugálok, az olaszok, a görögök, a hollandok és a szlovének is sikeresen lobbiztak a 3 százalékos hiánycél elérésének halasztásáért.

Cinikusan megjegyezhetnénk, a biztosabb növekedés érdekében akár hazánk is megtehette volna ugyanezt.