Fél Európa halasztásért könyörög, a magyarok másképp gondolták

A legnagyobb EU-tagállamok könyörögnek a kötelező deficitcél elérésének halasztásáért. Magyarország ezalatt teljesítette a 3 százalékos küszöböt, mégis aggódhat. Vajon miért?

Gabay Balázs
2013. 05. 08. 16:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A francia pénzügyminiszter minap tett megjegyzése vegytiszta megnyilvánulása az unalomig szajkózott mondásnak, miszerint: amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek. Pierre Moscovici az egyik honi rádióadónak hétfőn kijelentette: vége a megszorításokon alapuló európai válságkezelésnek. A pénzügyér egy európai bizottsági ajánlás felett érzett örömét osztotta meg ily módon a hallgatókkal. A dokumentum lényege, hogy az EB mostantól szabad kezet ad a tagállamoknak költségvetési hiányuk kordában tartására. Magyarán szólva a maastrichti kritériumok (az uniós csatlakozás feltételrendszere) egyik pilléreként jegyzett 3 százalék alatti GDP-arányos hiány megtartása a belépést követően nem minden esetben kötelező érvényű az uniós országok számára. „Egy éve könyörgünk, hogy serkentsük a gazdasági növekedést, amit a kőkemény költségvetési politika elkerülhetetlenül fékez” – ütött meg kritikus hangot a francia politikus, akinek azért nem árt észben tartania: a hiánytartás alól kapott felmentésnek mindenekelőtt strukturális reformokban kell kamatoznia a következő hónapokban.

A kiadáscsökkentés (Németország) kontra gazdaságélénkítés (Olaszország, Franciaország) vitája az utóbbi időben egyre mélyebb ellentéteket szül Európa vezető államai között, számunkra viszont egészen más üzenete is van Moscovici kijelentésének. A kis ökör – Magyarország – 2012-ben olyan alacsony szintre – 1,9 százalék – tornászta le államháztartási hiányát, mellyel nem csak a hazai (KSH), és az uniós (Eurostat) előrejelzést cáfolta meg, de az EU 4 százalékos átlagát is lepipálta. Eközben Jupiter – Franciaország – az össztermék 4,8 százalékára rúgó deficitet produkált.

A maastrichti szerződés kikötötte 3 százalékos plafon teljesülése és be nem tartása a két országban egészen más következményekkel járt. Francois Hollande és Angela Merkel a közelmúltban feszültebb diplomáciai üzeneteket küldött egymásnak, és kormányaik felületes viták során próbálták meggyőzni egymást a hiánynöveléssel járó gazdaságélénkítés, illetve a kiadások megvágásának deficitcsökkentéssel járó érveivel. A hevesnek nem nevezhető párbeszédet a francia pénzügyminiszter fenti szavai zárták rövidre, és az ügynek akár rövid, akár hosszú távú eredményeit nézzük, Párizs győzött. A hiány pedig maradhat bőven 3 százalék fölött.

Eközben Magyarország – jócskán túlteljesítve a várakozásokat, és alulmúlva a 3 százalékos célt – továbbra is bizonytalan helyzetben van. Hiába bír a hetedik legjobb költségvetési deficittel az unióban, hiába csökkentette államadósságának mértékét GDP-arányosan 79,2 százalékra – az uniós átlag ebben a mutatóban is magasabb, 90,6 százalék –, egyáltalán nem biztos, hogy hazánk kikerül az uniós csatlakozás óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól a május 29-ei pénzügyminiszteri tanácsi ülésen.

Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy az Európai Unió tagállamai közül tizenhétben volt magasabb a megengedettnél az államháztartási hiány, és olyan országok állnak túlzottdeficit-eljárás alatt jelenleg, mint Dánia, Ausztria, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság. A franciák előtt már a spanyolok, a portugálok, az olaszok, a görögök, a hollandok és a szlovének is sikeresen lobbiztak a 3 százalékos hiánycél elérésének halasztásáért.

Cinikusan megjegyezhetnénk, a biztosabb növekedés érdekében akár hazánk is megtehette volna ugyanezt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.