Eközben Magyarország – jócskán túlteljesítve a várakozásokat, és alulmúlva a 3 százalékos célt – továbbra is bizonytalan helyzetben van. Hiába bír a hetedik legjobb költségvetési deficittel az unióban, hiába csökkentette államadósságának mértékét GDP-arányosan 79,2 százalékra – az uniós átlag ebben a mutatóban is magasabb, 90,6 százalék –, egyáltalán nem biztos, hogy hazánk kikerül az uniós csatlakozás óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól a május 29-ei pénzügyminiszteri tanácsi ülésen.
Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy az Európai Unió tagállamai közül tizenhétben volt magasabb a megengedettnél az államháztartási hiány, és olyan országok állnak túlzottdeficit-eljárás alatt jelenleg, mint Dánia, Ausztria, Spanyolország vagy az Egyesült Királyság. A franciák előtt már a spanyolok, a portugálok, az olaszok, a görögök, a hollandok és a szlovének is sikeresen lobbiztak a 3 százalékos hiánycél elérésének halasztásáért.
Cinikusan megjegyezhetnénk, a biztosabb növekedés érdekében akár hazánk is megtehette volna ugyanezt.
