Ez alapján kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól

Suppan Gergely szerint a kormány reálisan azonosította a kockázatokat és kezelésük elegendő tartalékot is hagyott.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden ismertette: az aktualizált konvergenciaprogramban a kormány az idén 0,7, jövőre 1,9 százalékos növekedéssel, mindkét évben 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal, és az idén 3,1 százalékos inflációval számol.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője azt hangsúlyozta: eddig is úgy vélték, hogy a szerény növekedéshez és a 3 százalék alatti államháztartási hiány eléréséhez nem szükséges további kiigazítás. Az elemző a kormány legfrissebb makropályáját reálisnak, „legfeljebb kissé optimistának” nevezte, és megemlítette, hogy személy szerint is szerény növekedést vár. A jó mezőgazdasági teljesítmény és a pozitív készletváltozások felfelé húzhatják a GDP-t, így a kormány 0,7 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzése az elemző szerint nem nevezhető a valóságtól elrugaszkodottnak.

A 3,1 százalékos idei inflációs prognózis konzervatív, óvatos becslés Suppan Gergely szerint, aki ennél jóval alacsonyabb, 2,2 százalék körüli átlagos inflációval számol. Megjegyezte azt is, hogy az olajárak elmúlt időszakbeli esésének köszönhetően az infláció még ennél is alacsonyabb lehet. A vártnál lényegesen alacsonyabb ütem ugyan az adóbevételeknél okozhat feszültségeket, a reálbérek azonban ugrásszerűen nőhetnek, és ezzel bővülhet a belső fogyasztás is – tette hozzá.

Suppan Gergely szerint a kormány reálisan azonosította a kockázatokat és ezek kezelésére elegendő tartalékot is hagyott. Pozitív meglepetést is okozhat a hozamok csökkenése, amivel akár 100 milliárd forinttal is mérséklődhetnek az állami kamatkiadások – mondta. Megemlítette, hogy az alacsony infláció és a csökkenő hozamok támogatják a további alapkamat-csökkentést is, a piac a következő 3 hónapra már beárazott további 100 bázispontos kamatvágást.

Az elemző szerint jó eséllyel Brüsszel is reálisnak tarthatja a makropályát, és az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, ebben az esetben pedig ugrásszerűen javulhatnak az üzleti bizalmi mutatók.

Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi államháztartási hiány lényegesen jobb lett a korábban vártnál, a GDP-arányos 2 százalékos hiánynak köszönhetően 0,4 százalékponttal csökkenhet az EU által előrejelzett hiánypálya. Ezt és a várható kamatmegtakarítást figyelembe véve a brüsszeli 3,4 százalékos idei hiány-előrejelzés „becsúszhat” 3 százalék alá – mondta.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője túlzottan optimistának tartja a program makrogazdasági előrejelzéseit, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól az év első felében. Erős „kincstári optimizmus” látszik a gazdasági és költségvetési előrejelzéseken – fejtette ki az elemző. Hozzátette, hogy 2014-re például kimondottan kiadásnöveléssel számol a kormány bizonyos területeken, miközben a növekedési és hozamvárakozások is eléggé optimisták.

Az elemző nemcsak a reálnövekedésre, hanem a nominális növekedésre vonatkozó várakozást is magasnak tartja. A kormány várakozása szerint már az idén 4,3 százalékkal növekedhet a GDP, amennyiben az árindexet is figyelembe vesszük. Ez a várakozás pedig segíthet abban, hogy a kormány adósságcsökkenést tudjon kimutatni, és a költségvetés bevételeit is megemeli ez az optimista feltételezés – vélekedett Árokszállási Zoltán.

Az Erste Bank elemzője magasnak találja a kormány kamatokra és hozamokra vonatkozó előrejelzéseit is. A kormány láthatóan azt várja, hogy további kamatcsökkentések lesznek az idén, amivel egyet is lehet érteni – fejtette ki. A hosszú lejáratú állampapír-hozamokra vonatkozó, jövőre várt 3,9 százalékos előrejelzés azonban véleménye szerint nem nevezhető konzervatívnak, tekintettel arra, hogy jelenleg az 5 és 10 éves állampapírhozamok 5,2-5,6 százalék körül vannak.

A javuló növekedés ellenére a kormány 2,7 százalékra emelte a 2014-es hiányvárakozását, az elemző szerint a viszonylag magasnak mondható hiányadat arra utal, hogy romlás következhet be az alapvető költségvetési folyamatokban. Véleménye szerint ezt támasztja alá az is, hogy a kormány bizonyos területeken kiadásnöveléssel számol, például figyelembe veszi a pedagógus életpálya modell egyenlegrontó hatását 2014-ben, és emellett az állami beruházások növekedésével számol.

Kérdés, hogy nem túl optimista-e a GDP várakozás, és lesz-e elég költségvetési bevétel a kiadások emelkedésének finanszírozására ráadásul úgy, hogy a költségvetés szabad tartalékainál is markáns csökkentést tervez a tárca jövőre – fejtette ki az Erste Bank elemzője. Árokszállási Zoltán szerint továbbra sem kizárt, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülhet Magyarország már az év első felében, ugyanis a tavalyi alacsony hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják.