Eurostat: a vártnál is jobban teljesít Magyarország

Az Eurostat 1,9 százalékos hiányadatot mért Magyarországon, az unió tagállamaiban átlagosan 4,0 százalék volt tavaly az államháztartási hiány.

Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 4,0 százalék volt tavaly a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány; az Eurostat által közölt, magyarországi 1,9 százalékos hiányadat kedvezőbb az előzetesen bejelentett 2,1 százaléknál – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala által hétfőn közzétett számokból. A magyar államadósság így a GDP 79,2 százalékán állt 2012 végén, alacsonyabb szinten az egy évvel korábbi 81,4 százaléknál. Az unió egészében 85,3 százalékon állt tavaly a GDP-arányos adósságmutató, magasabban a 2011. év végi 82,5 százaléknál. Az euróövezetben tavaly a megelőző évi 4,2-ről 3,7 százalékra csökkent az átlagos hiányszint, míg az adósságráta 87,3 százalékról 90,6-re nőtt.

A KSH korábban arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásában figyelembe vett módszertan szerint 2,0 százalék, míg az uniós ESA-módszertan szerint 2,1 százalék volt 2012-ben az államháztartás hiánya.

Az Eurostat hétfői közlése szerint 531,6 milliárd forintos 2012. évi magyar hiánnyal számolt, ami alacsonyabb a KSH által korábban közölt, 566,7 milliárd forintos, a túlzottdeficit-eljárásban figyelembe vett hiányánál és az 593,4 milliárd forintos ESA-hiánynál. Utóbbi két statisztika számítási módja abban tér el, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében másképp értékelnek egyes pénzpiaci eszközöket. Az Eurostat és a KSH egyaránt 28 276 milliárd forintos GDP-vel számította ki a hiányadatokat.

Az Eurostat közlése szerint a legmagasabb GDP-arányos hiány Spanyolországban (10,6 százalék) és Görögországban (10) volt, a legalacsonyabb Észtországban (0,3) és Svédországban (0,5). Az adósság a legmagasabb Görögországban (156,9 százalék) és Olaszországban (127,0), a legalacsonyabb Észtországban (10,1) és Bulgáriában (18,5 százalék) volt.

Az Európai Unió egészében 17 tagállamnak volt magasabb tavaly az államháztartási hiánya az előírt 3 százaléknál. Tizenhárom ország javított, tizenegy pedig rontott hiányszámán 2011-hez képest. Az adósságráta – amelynek inkább tendenciáját, semmint tényleges szintjét veszi figyelembe az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárásban – 14 tagállamban, köztük Magyarországon volt 60 százalék felett 2012 végén. Hat tagállamban, köztük Magyarországon csökkent az adósság rátája, huszonegyben emelkedett.

Az unió egészében a kormányzati kiadások a GDP 49,4, a bevételek pedig 45,4 százalékát tették ki 2012-ben. Mindkét mutató értéke nőtt 2011-hez képest. Magyarországon a kormányzat kiadásai a GDP 48,5 százalékát tették ki, kevesebbet a 2011. évi 49,6 és az azt megelőző 49,8 százaléknál. A bevételek a 2010. évi 45,4-hez képest 46,5 százalékra nőttek. 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kasszába irányításának hatására 53,8 százalékos GDP-arányos állami bevétel volt.

Komoly eredménynek tartja a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, hogy az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint Magyarországon tavaly 1,9 százalékos volt az államháztartás hiánya.

Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva ezt úgy értékelte: Magyarországnak tavaly ismét sikerült bebizonyítania, hogy képes három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, ezért ideje lenne, hogy megszüntessék az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, amely egyébként azért van folyamatban, mert 2004 és 2010 között a Gyurcsány–Bajnai-kormány egyszer sem tudta három százalék alá szorítani a deficitet. Azonban „2012-ben a kormány és Magyarország bebizonyította, minden egyszeri bevétel nélkül is képesek vagyunk arra, hogy a költségvetés hiányát három százalék alatt tartsuk” – jelentette ki a politikus.

Jelezte azt is, tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői jól számoltak, mert többször felhívták a figyelmet arra, hogy a költségvetés módosítása nélkül is tartható lesz a 2,8 százalékos hiánycél. Emlékeztetett, hogy a korrekciókat az Európai Bizottság kérte a magyar kormánytól, ezért szerinte „a tavalyi év azt bizonyította be világosan, hogy az Európai Bizottság szakértői nem számoltak jól”. A kabinet ugyanakkor teljesítette a kért módosításokat, a hiány pedig ennek köszönhetően lett 1,9 százalék, és nem 2,8. Vagyis „ha nem teljesítettük volna a korrekciókat, amiket kértek, akkor 2,8 százalék lett volna a hiány” – mondta Rogán. A frakcióvezető egyúttal tarthatónak nevezte az idei büdzsét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 16-án tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, a kormány az aktualizált konvergenciaprogramban azzal számol, hogy idén a GDP 0,7 százalékkal bővül a korábban várt 0,9 százalék helyett, jövőre a növekedés 1,9 százalékos lesz. Már az idei évre is bővülést prognosztizáltak az OTP Bank elemzői a közelmúltban. A magyar pénzintézet szakemberei nincsenek egyedül véleményükkel, már Londonban is úgy látják, hogy beindul a magyar gazdaság motorja.

Orbán Viktor április 19-én a Kossuth rádióban egyebek között arról is beszélt, hogy a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.