Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 4,0 százalék volt tavaly a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány; az Eurostat által közölt, magyarországi 1,9 százalékos hiányadat kedvezőbb az előzetesen bejelentett 2,1 százaléknál – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala által hétfőn közzétett számokból. A magyar államadósság így a GDP 79,2 százalékán állt 2012 végén, alacsonyabb szinten az egy évvel korábbi 81,4 százaléknál. Az unió egészében 85,3 százalékon állt tavaly a GDP-arányos adósságmutató, magasabban a 2011. év végi 82,5 százaléknál. Az euróövezetben tavaly a megelőző évi 4,2-ről 3,7 százalékra csökkent az átlagos hiányszint, míg az adósságráta 87,3 százalékról 90,6-re nőtt.
A KSH korábban arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásában figyelembe vett módszertan szerint 2,0 százalék, míg az uniós ESA-módszertan szerint 2,1 százalék volt 2012-ben az államháztartás hiánya.
Az Eurostat hétfői közlése szerint 531,6 milliárd forintos 2012. évi magyar hiánnyal számolt, ami alacsonyabb a KSH által korábban közölt, 566,7 milliárd forintos, a túlzottdeficit-eljárásban figyelembe vett hiányánál és az 593,4 milliárd forintos ESA-hiánynál. Utóbbi két statisztika számítási módja abban tér el, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében másképp értékelnek egyes pénzpiaci eszközöket. Az Eurostat és a KSH egyaránt 28 276 milliárd forintos GDP-vel számította ki a hiányadatokat.
Az Eurostat közlése szerint a legmagasabb GDP-arányos hiány Spanyolországban (10,6 százalék) és Görögországban (10) volt, a legalacsonyabb Észtországban (0,3) és Svédországban (0,5). Az adósság a legmagasabb Görögországban (156,9 százalék) és Olaszországban (127,0), a legalacsonyabb Észtországban (10,1) és Bulgáriában (18,5 százalék) volt.
Az Európai Unió egészében 17 tagállamnak volt magasabb tavaly az államháztartási hiánya az előírt 3 százaléknál. Tizenhárom ország javított, tizenegy pedig rontott hiányszámán 2011-hez képest. Az adósságráta – amelynek inkább tendenciáját, semmint tényleges szintjét veszi figyelembe az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárásban – 14 tagállamban, köztük Magyarországon volt 60 százalék felett 2012 végén. Hat tagállamban, köztük Magyarországon csökkent az adósság rátája, huszonegyben emelkedett.
Az unió egészében a kormányzati kiadások a GDP 49,4, a bevételek pedig 45,4 százalékát tették ki 2012-ben. Mindkét mutató értéke nőtt 2011-hez képest. Magyarországon a kormányzat kiadásai a GDP 48,5 százalékát tették ki, kevesebbet a 2011. évi 49,6 és az azt megelőző 49,8 százaléknál. A bevételek a 2010. évi 45,4-hez képest 46,5 százalékra nőttek. 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kasszába irányításának hatására 53,8 százalékos GDP-arányos állami bevétel volt.
Komoly eredménynek tartja a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, hogy az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint Magyarországon tavaly 1,9 százalékos volt az államháztartás hiánya.
Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva ezt úgy értékelte: Magyarországnak tavaly ismét sikerült bebizonyítania, hogy képes három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, ezért ideje lenne, hogy megszüntessék az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, amely egyébként azért van folyamatban, mert 2004 és 2010 között a Gyurcsány–Bajnai-kormány egyszer sem tudta három százalék alá szorítani a deficitet. Azonban „2012-ben a kormány és Magyarország bebizonyította, minden egyszeri bevétel nélkül is képesek vagyunk arra, hogy a költségvetés hiányát három százalék alatt tartsuk” – jelentette ki a politikus.
Jelezte azt is, tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői jól számoltak, mert többször felhívták a figyelmet arra, hogy a költségvetés módosítása nélkül is tartható lesz a 2,8 százalékos hiánycél. Emlékeztetett, hogy a korrekciókat az Európai Bizottság kérte a magyar kormánytól, ezért szerinte „a tavalyi év azt bizonyította be világosan, hogy az Európai Bizottság szakértői nem számoltak jól”. A kabinet ugyanakkor teljesítette a kért módosításokat, a hiány pedig ennek köszönhetően lett 1,9 százalék, és nem 2,8. Vagyis „ha nem teljesítettük volna a korrekciókat, amiket kértek, akkor 2,8 százalék lett volna a hiány” – mondta Rogán. A frakcióvezető egyúttal tarthatónak nevezte az idei büdzsét.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 16-án tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, a kormány az aktualizált konvergenciaprogramban azzal számol, hogy idén a GDP 0,7 százalékkal bővül a korábban várt 0,9 százalék helyett, jövőre a növekedés 1,9 százalékos lesz. Már az idei évre is bővülést prognosztizáltak az OTP Bank elemzői a közelmúltban. A magyar pénzintézet szakemberei nincsenek egyedül véleményükkel, már Londonban is úgy látják, hogy beindul a magyar gazdaság motorja.
Orbán Viktor április 19-én a Kossuth rádióban egyebek között arról is beszélt, hogy a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.
