Ivica Dacic is történelmi jelentőségűnek nevezte a vasúti korszerűsítésről szóló megállapodást, amely – mint mondta – hatalmas jelentőséggel bír Szerbia kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak előmozdításában. A szerb miniszterelnök nem zárta ki, hogy a vasútfejlesztési projekthez a térség más országai is csatlakoznak.
Kína a tavalyi Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón, Varsóban ajánlotta fel, hogy tízmilliárd dolláros alapot hoz létre a kelet-közép-európai térség infrastrukturális fejlesztésére. A MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója májusban írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenek ki a két főváros között. A vonatok menetideje így a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.
Az Orbán Viktor vezette magyar küldöttség a 17 ország részvételével Bukarestben zajló KKE–Kína csúcstalálkozón folytatott kétoldalú megbeszélést Li Ko-csiang kínai kormányfővel és a kíséretében lévő miniszterekkel és üzletemberekkel. A magyar küldöttségben többek közt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a magyar–kínai kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos vett részt a bukaresti találkozón.
