Orbán: Paks nélkül nincs versenyképesség

A kormányfő szerint a paksi erőmű megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja.

A paksi atomerőmű bővítése kapcsán arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a következő 30 évben a magyar gazdaság versenyképessége nemcsak a szakképzett munkaerőn, hanem az áram árán is fog múlni. Minél több ipari beruházás lesz, minél több termelőberuházás lesz, annál jelentősebb áramkapacitásra van szükség, amit csak a mostani kapacitások bővítése mellett lehet fenntartani. Az atomerőmű területigénye jóval kisebb, valamint folyamatosan képes kilengések nélkül megfelelő mennyiségű áramot biztosítani.

A rádióinterjúban a miniszterelnök – a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiára hivatkozva – kilátásba helyezte, hogy a közúti közlekedés „elektromos alapra helyezését” is a nukleáris energiából biztosítják majd. Ennek nyomán szerinte a következő években egyre többet hallani majd arról, hogy a mostani benzinüzemelésű járművek helyett milyen kísérletek történnek a közúti közlekedés „elektromosautó-alapra” helyezésére. Utalt arra, hogy jelentősebb autógyárakkal is zajlanak erről tárgyalások.

Az évtizedeken keresztül a Győrhöz közeli Abda határában álló, szórakozóhelyként szolgáló repülőt vitte Orbán Viktor kormányfő Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnöknek ajándékba, nyolcvanadik születésnapjára – írja pénteki számában a Kisalföld.

A cikk szerint múlt szombaton szállították el eddigi helyéről az Il-18-as repülőt, amely hivatalos közlés szerint a Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonába került, amely kölcsönadta a Kassai Repülőmúzeumnak.

Arra a kérdésre, számolnak-e azzal, hogy a német atomerőművi leállás átalakítja a kontinens nukleáris energetikai piacát, azt válaszolta: számolnak vele, de ez a kérdés nem része a hamarosan a parlament elé kerülő orosz–magyar megállapodásnak, amely egyébként semmilyen más üggyel, így a gázszállítással sincs összekapcsolva.

A megújuló energiák fejlesztéséről úgy vélekedett, hogy azt jól kell ütemezni, mert az ma csak óriási közpénztámogatással lehetséges, ám a technológia gyorsan fejlődik, így akkor érdemes nagyobb mennyiségben beállítani az alternatív energiát a magyar energiagazdálkodásba, ha már nem kell a büdzséből hatalmas összeggel támogatni. Kitért emellett arra, hogy a szén kérdését sem a múlthoz sorolja, a modern technológiákkal ugyanis látja annak helyét – „idekötve a bányászatot is” – a jövőben is.

Az IMF-kölcsön és az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel közötti párhuzamot firtató felvetésre a miniszterelnök úgy reagált: „szezont a fazonnal nem érdemes összekeverni”. Míg ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyugdíjcsökkentést kért cserébe, és nem engedte a bankok, a multik adóztatását, addig ilyen kérdések az oroszokkal „szóba sem kerülnek”.

Oroszországgal „egy beruházás finanszírozásáról fogunk megállapodni” – jelentette ki. Megjegyezte, az oroszok azért tesznek vonzó ajánlatot Budapestnek, hogy „ne veszítsenek el valamit, ahol ma jelen vannak”. Orbán Viktor az orosz–magyar kapcsolatokat úgy kommentálta, hogy azok „ma rendben vannak”.

A múlton nem lehet változtatni, a jövőn viszont igen, és érdemes is – mondta, úgy jellemezve kormánya jövőképét, hogy egy erős Magyarországot akarnak, amely nem alárendeltje, hanem egyenrangú partnere más államoknak.

„És igaz, hogy a múltban megszálltak bennünket a németek is, a szovjetek is, de a jövőt illetően mi a németekkel is meg az oroszokkal is egyenrangú kapcsolatokat akarunk kiépíteni” – fejtette ki, közölve, hogy ez az elképzelés sikeres, hiszen ma Magyarország egyenrangú partnere Oroszországnak, Németországnak és a világ más államainak.

Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyökön nyugvó fejlesztéséről, és – mint mondta – amiben megegyeztek, azt az oroszok betartották.

A harmadik rezsicsökkentéssel az áram, a gáz és a távhő ára lesz alacsonyabb ismét – közölte pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök. Orbán megerősítette azt is, várható, hogy újabb, külföldi kézben lévő energiaszolgáltatókat vásárol vissza az állam. Jelezte, hogy az újabb rezsicsökkentés mértékéről a Fidesz–KDNP évadnyitó frakcióülésén döntenek a jövő héten. „Jó kis rezsicsökkentés lesz ez is” – fogalmazott a kormányfő.

Arra a kérdésre, szerinte lesz-e olyan lakossági energiaszolgáltató, amely a rezsicsökkentés miatt kivonul Magyarországról, Orbán Viktor azt válaszolta: „a múltkor is visszavásároltunk egy nagyon jelentős energiaszolgáltatót, a Főgázt. ( ) És ilyen mozgások még lesznek a jövőben is.”

Álláspontja szerint ugyan igaz, hogy a magángazdaságnak sok erénye van az állami tulajdonnal szemben, de ha monopóliumokról van szó, akkor „a magánkézben lévő monopólium sokkal rosszabb, mint az állami kézben lévő”, mert ha magántulajdonban vannak, kifosztják az embereket.

„Ezért ahol monopólium van, ott én nem fogadom el, hogy hosszabb távon is fennmaradjanak magánmonopóliumok, hanem arra törekszem, hogy köztulajdon jöjjön létre” – mondta a miniszterelnök, példaként említve az energia lakossághoz való eljuttatásának területét, ahol szerinte az államnak növelnie kell szerepét.

A rádióinterjúban szóba kerültek az ország gazdasági mutatói is, amelyekkel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár tökéletes országok és kormányok nincsenek, de „Magyarország ma egy győztes ország”, ennek az alapjait pedig meg kell tartani, erre kell építeni a döntéseket.

Szerinte egyébként a 2013-as dunai árvíz legyőzése fordulópontot jelentett, mert az ország akkor világos bizonyítékát adta annak, hogy ha a magyarok összefognak, bármilyen bajt képesek legyőzni.

Ez megteremtette „a gazdasági sikerek lelki, pszichológiai alapjait”, és innentől kezdve jöttek a jó eredmények – mondta a kormányfő.