A politikus azt mondta, bár a tavalyi rezsicsökkentéseknek köszönhetően jelentősen mérséklődött, a jövedelmekhez képest még mindig az európai uniós átlag felett van a villamos energia és a gáz ára Magyarországon, amin változtatni kell. A cél az, hogy a jövedelmükhöz viszonyítva a magyar családok az EU-átlagnak megfelelő árat fizessék a rezsiért, ugyanakkor „nem biztos, hogy ezt első lépésben el fogjuk tudni érni”, az azonban biztos, hogy a díjak jelentősen közelednek majd az uniós átlaghoz a harmadik rezsicsökkentéssel – közölte.
Az újabb rezsimérséklés tartalmára és mértékére az általa vezetett munkacsoport készít előterjesztést a „rezsicsökkentő frakcióülés” résztvevőinek – emlékeztetett Rogán. A politikus úgy tájékoztatott, hogy „a rezsi három komponensénél” tesznek javaslatot a csökkentésre, azt azonban nem árulta el, hogy melyik háromnál. A munkacsoport a jövő hét végére önti végleges formába javaslatát, amelyben mind a világpiaci árak alakulását, mind a közműcégek teherviselő képességét figyelembe veszik – tette hozzá. A frakcióvezető kérdésre annyit elmondott, nem kizárt, hogy eltérő időpontokban csökkennek majd az egyes rezsielemek.
Rogán Antal az elkészült számításokra hivatkozva nyomatékosította, hogy a harmadik rezsicsökkentés „egyértelműen megvalósítható” idén.
Az ellenzéki együttműködésről szóló tárgyalásokat firtató kérdésre a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: „világosan látszik a különbség, a baloldalon saját magukkal vannak elfoglalva, mi pedig a rezsicsökkentéssel”.
A mérséklésről a frakcióülés után a parlamentnek kell döntenie – közölte, bejelentve: szerdán konzultált Kövér László házelnökkel, és azt javasolta neki, hogy a rendes ülésszak kezdetére, február 3-ára hívja össze az Országgyűlés idei első ülését. Arra a felvetésre, hogy korábban január 20-ára tervezték az első plenáris ülést, Rogán azt mondta, „nincs ebben semmi meglepő”, korábban ezt tartották az első lehetséges időpontnak, de ma úgy látják, semmi nem indokol rendkívüli, február előtti tanácskozást.
Korábban Lázár János és Németh Szilárd is beszélt arról, min múlnak a harmadik rezsicsökkentés bevezetésének részletei. A témáról a kormánydöntés már „látótávolságban” van. Január közepétől a Fidesz rezsifórumokra várja mindazokat, akik írásos támogatásukról biztosították az intézkedéseket.
A devizahitelesekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva a Fidesz frakcióvezetője arra kérte a Kúriát, minél hamarabb döntsön a még nyitott kérdésekben. Rogán azt kérte a legfőbb bírói testülettől, ne várjon az Európai Unió Bíróságának döntésére, mert semmilyen európai fórum véleménye nem kell hogy mérvadó legyen számára. Szerinte a Kúria a magyar joganyag alapján is dönthet a nyitott kérdésekben, így az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés ügyében. A politikus elmondta, annak örülne, ha még januárban határozna a Kúria, mert akkor a Fidesz január 24-ei évadnyitó frakcióülésén is foglalkozhatnának a kérdéssel.
A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ezt nem kapta meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell megint lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter hétfőn a köztévében. Ezt megelőzően a témában Navracsics Tibor úgy fogalmazott, a Kúria devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos döntésének legfontosabb megállapítása az, hogy széles körű társadalmi problémákat, mint amilyen a devizahitelügy, jogalkalmazással nem, csak jogalkotással lehet kezelni.
Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.
A náci megszállás minden áldozatának emléket állít az az emlékmű, amelyet Magyarország német megszállásának hetvenedik évfordulójára tervez felállítani a kormány Budapesten, az ötödik kerületi Szabadság téren – közölte Rogán. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a Belváros polgármestere kérdésre emlékeztetett, hogy a kerületi önkormányzatnak egyelőre előzetes tulajdonosi hozzájárulást kell adnia az alkotás felállításához.
Rogán Antal kifejtette: 1944. március 19. fordulópont volt, Magyarország és a magyar államhatalmi szervek náci megszállás alá kerültek, több százezer zsidó honfitársunkat elhurcolták, brutális módon meggyilkolták, és az államhatalmi szervek képviselői közül is nagyon sokakat eltávolítottak, letartóztattak. Az emlékműnek minden áldozat számára emléket kell állítania – mondta a politikus.
