A Példakép Alapítvány által létrehozott díjat – amelyért ötven fiatal vállalkozó versenyzett – a génterápiás vizsgálatokat végző Letoha Tamás szegedi kutatóorvos vehette át.
A kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy az összes Magyarországon működő vállalkozás 99 százalékát a kis- és középvállalkozások (kkv) adják: ezek alkalmazzák az országban dolgozó összes ember 73 százalékát és állítják elő a nemzeti össztermék több mint 55 százalékát.
Több ezer új munkahely
Várhatóan mintegy 6500 új munkahely létesítéséhez, valamint további 12 ezer már meglévő álláshely megőrzéséhez járul hozzá a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára indított munkahelyteremtő pályázati program – közölte pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
2010 óta valamivel több, mint 2100 kkv részesült összesen több mint 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Ez idő alatt a munkahelyteremtésre felhasználható forrás éves keretösszege 2-ről 13 milliárd forintra, azaz hat és félszeresére nőtt.
Magyarországnak tehát jó oka van arra, hogy büszke legyen a kkv-ira – jelentette ki. Orbán azért is köszönetet mondott a Példakép Alapítványnak, mert – mint fogalmazott – sikerült megrendítenie azt a dogmát, rossz beidegződést, amely szerint magyar fiatal csak külföldön lehet sikeres.
„A bábuk úgy vannak felrakva a sakktáblára, hogy Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki” – ezt Orbán miniszterelnök mondta a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott megbeszélésen még tavaly. A politikus ennek tulajdonítja azt a folyamatot is, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Nekik „fogadóállomásokat” kell kiépíteni, jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük. Szerinte ugyanígy fel fognak értékelődni a közép-európai egyetemek, és „ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak”.
Szavai szerint „tízmillió szabadságharcos országa vagyunk”, márpedig „ha szabadon gondolkodhatunk, akkor mi, magyarok elemünkben érezzük magunkat”. Így volt ez 1989-ben, majd 2010-ben is – folytatta –, amikor egy „gondolkodásában fiatalos kormány” alakult, mert világos volt, hogy újszerű gondolkodásra van szükség. A kabinet ennek jegyében visszafizette az IMF-hitelt, „kitéptük magunkat” a túlzottdeficit-eljárás alól, az államadósság csökken, az inflációt pedig „lassan mikroszkóppal kell keresni” – sorolta a miniszterelnök a gazdasági eredményeket.
Kitért a vállalkozói szektort támogató lépésekre is, köztük az új közbeszerzési eljárási szabályokra. Példaként megemlítette, hogy tíz közbeszerzési eljárásból nyolc általában hazai kkv-k győzelmével zárul. Orbán felidézte, neki is van élménye arról, milyen érzés fiatalon sikeresnek lenni, hiszen 35 évesen lett először kormányfő, ami nem általános a magyar és az európai politikatörténetben.
Valentínyi Katalin, a Példakép Alapítvány alapítója köszöntőjében azt mondta, Az év példaképe elnevezésű pályázat azt mutatja, itthon is meg lehet találni a boldogulást, rá lehet találni a sikerre. „Ötven bizonyíték a kitartásra, az akaraterőre” – fogalmazott az ötven jelöltre utalva.
A Tárki korábbi jelentéséből fény derült rá, hogy az uniós csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, ennek ellenére korántsem beszélhetünk új magyar exodusról. Egy reprezentatív kimutatásból pedig az rajzolódik ki, hogy minden második fiatal vállalna munkát külföldön, ám többségük – tíz fiatalból kilenc – haza is térne és hosszú távon Magyarországon szeretne élni.
