Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter riasztónak mondta, hogy a fiatalok milyen nagy arányban képzelik el a közeljövőjüket külföldön, ugyanakkor pozitív visszajelzésnek nevezte azt, hogy a középtávoli és távoli jövőjüket mégis Magyarországon szeretnék leélni. Azt hangoztatta, minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy „a külföldre menetel és a hazatérés dinamikája az élet természetes része lehessen”, és hogy a hazatérés célja minden fiatalnak ott legyen az életstratégiájában.
A család és a hazához való ragaszkodás
A kutatás adatai szerint a 15 és 29 év közötti fiatalok a legfőbb visszatartó erőnek a családot, valamint a hazájukhoz való ragaszkodást említették. Távozásuk okaként pedig kétharmaduk a külföldön várható jobb megélhetést nevezte meg.
A nyolcezer fiatal megkérdezésével végzett felmérés szerint – amelyet 2000 óta, négyévente végeznek el – a gazdasági válság hatása érzékelhető a korosztály gyermekvállalási terveiben; eszerint a párok csupán átlagosan 1,7 gyereket akarnak. Most először kevesebb a házasságban, mint az élettársi viszonyban élők száma. Míg 2000-ben még a korosztály 22 százaléka élt házasságban és csak 7 százaléka élettársi kapcsolatban, addig mára a házasságban élők aránya 10 százalékra csökkent, az élettárssal való együttélést viszont a fiatalok 17 százaléka választja.
Az internet már megelőzte a televíziót
A kutatás szerint a fiatalok szabadidős tevékenységében az internetezés már megelőzte a televíziózást. A megkérdezettek 80 százalékának a lakóhelyén van számítógép és 74 százalékáéban internet is, ez az arány az elmúlt négy évben érdemben alig változott. Ezzel kapcsolatban azonban arra figyelmeztettek, hogy van egy leszakadó réteg; a fiataloknak ez a köre a jelek szerint „távol marad az információs társadalomtól”.
Csaknem minden harmadik fiatalnak van okostelefonja, tízből heten pedig tagjai valamelyik közösségi oldalnak. Az érdekes adatok közé tartozik, hogy a közösségi oldalakon való részvétel, a „virtuális barátkozás” a fiatalabbaknál magasabb arányú; a 15-19 évesek 75 százaléka, amíg a 25-29 év közöttieknek „csak” a 61 százaléka van azokon jelen, és előbbiek ismerősei száma is lényegesen több.
A felmérés elemzői szerint a fiatalok negyede magányos, nincsenek barátai, továbbá „veszélyes trendnek” nevezték, hogy a korosztály mindössze harmada végez rendszeres testmozgást a kötelező tornaórákon kívül. A Kutatópont Kft. egyik projektcége által 2012 szeptember–november között végzett adatfelvétel részletes jelentése 2013 májusára készül el, az már tartalmazza majd a felmérés vallást és politikát érintő adatainak elemzését is.
A családok érdekeit nézi a kormány
A fiatalok számára kedvező lehet az októberben az Országgyűlésnek benyújtott adócsomag, ami a családokat és a cégeket segíti rendelkezéseiben. Ismert, egységesen 16 százalék lesz a személyi jövedelemadó 2013-tól, miután kivezetik a szuperbruttósítást, és ezzel megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A tárca szerint a szuperbruttósítás kivezetése jelentősen leegyszerűsíti az adóalap és az adóelőleg megállapítását, ezzel pedig ténylegesen megvalósul az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer, amely a kormány álláspontja szerint arányos, teljesítményösztönző és családbarát. Ahogy Kövér László házelnök is fogalmazott: a gyermekvállalás nemzetstratégiai kérdés.
A magyar társadalom több mint harminc éve küzd demográfiai válsággal, aminek nemcsak társadalmi, hanem például a nyugdíjrendszer vetületében gazdasági dimenziói is vannak. A második Orbán-kormány társadalompolitikája középpontjába állította a családok támogatását, ezen keresztül igyekezvén hatást gyakorolni a népesedési helyzetre is. Idén májusban pont ennek érdekében készítették el az Új babyboom, a középosztály gyermekvállalása című stratégiai vitairatot is. Azt, hogy látszik-e ezeknek a törekvéseknek az eredménye, jól mutatja: 2012 első nyolc hónapjában mintegy 60 ezer gyermek született, 3,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Orbán: Hazajönnek a fiatalok
„A bábuk úgy vannak felrakva a sakktáblára, hogy Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki" – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott megbeszélésen. A politikus ennek tulajdonítja azt a folyamatot is, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Nekik „fogadóállomásokat" kell kiépíteni, jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük. Szerinte ugyanígy fel fognak értékelődni a közép-európai egyetemek, és „ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak".
