Kiszivárgott Zelenszkijék ördögi terve: Magyarország a célkeresztben

Egy szerb portál olyan belső ukrán minisztériumi dokumentumot hozott nyilvánosságra, amely Magyarországot célzó terveket tartalmaz. Az irat szerint Zelenszkij kormánya információs kampányt kíván indítani, hogy ellensúlyozza Budapest EU-csatlakozással kapcsolatos fenntartásait, és megakadályozza a csatlakozási tárgyalások blokkolását.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Forrás: AFP

Zelenszkij Magyarország ellen indítana kampányt

A kiszivárgott irat javasolja, hogy ukrán civil szervezetek és elemzőközpontok állítsanak össze egy „ellenérvek arzenálját” a magyar kormány állításaival szemben. A dokumentum hivatkozik a magyar médiában zajló „nemzeti szintű kampányra”, amely Ukrajna uniós csatlakozásának hátrányait hangsúlyozza. 

A tervek szerint a magyar állításokat – mint a háztartásokra háruló többletterhek, a mezőgazdasági szektor veszélyeztetése, a kohéziós és agrártámogatások csökkenése, a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztása, valamint a korrupciós és biztonsági kockázatok – tételesen cáfolnák.

Az anyag név szerint említi a Századvéget és a Miniszterelnökség alá tartozó külpolitikai elemzőintézetet, amelyek elemzései gyakran alátámasztják a magyar kormány álláspontját. A szerb portál szerint Kijev a Brüsszelből érkező médiatámogatással számol, és nem riad vissza a fenyegetésektől sem. 

A cikk emlékeztet Zelenszkij 2025. augusztus 24-i kijelentésére is, miszerint „a Barátság kőolajvezeték sorsa a magyarok kezében van”, amit a szerzők egyértelmű fenyegetésnek tekintenek.

A dokumentumban külön fejezet tárgyalja azokat az érveket, amelyekkel a magyar kormány és elemzőközpontok az ukrán csatlakozás ellen kampányolnak. A Századvég elemzése szerint az orosz–ukrán háború első három évében Magyarország 9100 milliárd forint veszteséget szenvedett el, ami több mint kétmillió forint többletköltséget jelentett háztartásonként. 

Ehhez társulnának az Ukrajna csatlakozásából fakadó további terhek: évente mintegy 1870 milliárd forint, azaz 4,6 milliárd euró. Ez közel 460 ezer forint plusz teher lenne minden magyar háztartás számára.

A magyar fél által felhozott aggályok között szerepel a mezőgazdaság versenyképességének csökkenése, mivel Ukrajna hatalmas szántóföldjei miatt a támogatások átcsoportosítása elkerülhetetlen lenne. 

Szó esik a közös költségvetésen belüli forrásvesztésről is: Magyarország évente 110 milliárd forinttal kapna kevesebbet a kohéziós és agrárpolitikából.

A migrációs kockázatok is hangsúlyosan jelennek meg a magyar álláspontban: az ukrán munkaerő tömeges beáramlása bércsökkenést és munkahelyek elvesztését okozhat, ráadásul a nyitott határokon keresztül nőne a fegyver- és embercsempészet veszélye.

Közvélemény és politikai háttér

A közvélemény-kutatások is megerősítik a megosztottságot. A Medián 2025 tavaszán készített felmérése szerint a magyar lakosság 56 százaléka ellenzi, 39 százaléka támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. 

A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk szavazói körében kiemelkedően magas az elutasítottság, míg a Tisza párt szimpatizánsai körében 52 százalék támogatja a csatlakozást.

A szerb portál értékelése szerint Brüsszel mindeközben „szemet huny” az ukrán lépések felett, és politikai eszközként használja Zelenszkijt Orbán Viktor kormányával szemben. 

Az Európai Unió Zelenszkijt arra használja, hogy gyengítse Orbánt, akit az amerikai elnök szövetségeseként tartanak számon

– fogalmaz a Vaseljenska.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)