Elismerték Von der Leyenék, hogy kudarcot vallottak

A Draghi-jelentés és a budapesti nyilatkozat dacára Európa versenyképessége mit sem javult az elmúlt egy évben, a szankciós politika pedig továbbra is gúzsba köti a gazdaságot. Az orosz–ukrán háború tovább dúl, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a többi háborúpárti európai vezető pedig továbbra is azon van, hogy elnyújtsák a vérontást, miközben kapaszkodnak a hatalomba.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AFP

Szavaival nem, de tetteivel egyre inkább elismeri Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a többi háborúpárti európai vezető, hogy hagyták, hogy a kontinens egyre mélyebbre süllyedjen.

Von der Leyen Ukrajna és a migránsok érdekeit tartsa szem előtt az európai emberek helyett (Fotó: NurPhoto via AFP)

Míg Donald Trump amerikai elnök a béke megteremtésén dolgozik, Von der Leyen és a hajlandók koalíciójának tagjai továbbra is azon vannak, hogy minél jobban elnyújtsák az orosz–ukrán háborút. A vérontás és az emberéletek nekik nem számítanak, a háború ugyanis remek eszköz arra, hogy megtartsák, sőt növeljék a hatalmukat.

Erre példa Von der Leyen védelmi fejlesztés ürügyén végrehajtott hatalomkoncentrációja, de a bizottsági elnök egyik hűséges csatlósa, Donald Tusk lengyel kormányfő is előszeretettel hivatkozik az oroszok jelentette veszélyre, amikor igyekszik lebontani a lengyel demokrácia intézményeit.

Eközben Európa egyre mélyebbre süllyed. A szankciós politika jóval többet árt a kontinensnek, mint Oroszországnak, a nyugat-európai országok pedig ahelyett, hogy ezt belátnák, még mélyebbre igyekeznek lökni az Európai Unió tagállamait a gazdasági hanyatlás spiráljába.

Egy évvel ezelőtt látott napvilágot a Draghi-jelentés, tavaly novemberben pedig az EU vezetői elfogadták a budapesti nyilatkozatot, amely a versenyképesség javítását célozta. Azonban a törekvés megmaradt a szavak szintjén, történni alig történt valami. Továbbra is különösen súlyos a helyzet az energiaárak területén, Brüsszel pedig ahelyett, hogy igyekezne javítani a helyzeten, még tovább súlyosbítaná azt az orosz energiahordozókról való teljes leválás tervével.

A Von der Leyen–Zelenszkij-terv különösen súlyosan érintené Magyarországot és Szlovákiát. Míg az Európai Bizottság vezetője habozás nélkül elvágná a két tagállamot az energiabiztonságtól, szó nélkül tűri, hogy az ukránok a Barátság kőolajvezetéket támadják.

Míg e tekintetben köti az ebet a karóhoz Brüsszel, a Donald Trump amerikai elnökhöz való viszonyban változás tapasztalható. Míg eleinte az uniós és a nyugat-európai vezetők folyamatosan bírálták az amerikai vezetőt, mostanra mindent elkövetnek, hogy a saját oldalukra állítsák. Nem véletlen például, hogy több európai vezető elkísérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Washingtonba.

Azzal, hogy minden erejükkel igyekeznek Trump kegyeibe férkőzni, gyakorlatilag elismerik, hogy Európa a jelenlegi formájában nem működőképes. Azonban a korábbi hibás politika nem maradt következmények nélkül. Amíg lehetett volna, Európa nem tárgyalt, amikor pedig már muszáj volt asztalhoz ülnie, értelemszerűen nem volt olyan pozícióban az Egyesült Államokkal szemben, hogy előnyös feltételeket tudjon kialkudni.

Ez sem csoda: míg Donald Trump a rábízott ország érdekeit helyezi az első helyre, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként a héten elmondott évértékelő beszédében többet beszélt Ukrajnáról és a háborúról, mint az uniós polgárok problémáiról, ami jól mutatja, hogy mit tart igazán fontosnak.

Mindeközben az illegális migrációt, amely óriási terhet jelent a tagállamok szociális ellátórendszerére, és az erőszakos bűnözés növekedését hozta kontinensszerte, továbbra is „kezelni”, nem pedig megállítani akarja Brüsszel és a politikáját követő államok, függetlenül attól, hogy ez milyen hatással van a saját polgáraikra.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)