Új finanszírozási forrás a nemzetgazdaságban: a tőke
Magyarországon a vállalkozások sokáig a bankhitelekben látták a növekedés lehetőségének fő forrását. Ez a finanszírozási forma azonban a legtöbb esetben éppen annyira teher, mint esély a cégek számára. Nem véletlen tehát, hogy a hitel új kihívóra akadt.
A hitel nem befektetés
Mivel a pénzintézeti hitel elsősorban a cég jelenlegi helyzetét veszi alapul, kényelmetlen velejárói vannak: azonnali törlesztés, magas kamatok és persze a jelentős fedezeti elvárás. A fejlett gazdaságokban mára kipróbált és elterjedtté vált tőkefinanszírozás a hitellel ellentétben a jövőbeli potenciálra alapoz. A befektető nem kamatot, hanem hozamot és osztalékot vár, ha a vállalkozás sikeres lesz. Ebben a működésben a fókusz nem az aktuális teljesítményen van, hanem a jövőn, azon, hogy a cég képes-e új piacokat meghódítani, fejlődni és a következő szintre lépni.
Tőkeforrás, amivel a vállalkozása szintet léphet!
Annak érdekében, hogy Magyarországon a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) is megtapasztalhassák a tőkebevonás előnyeit, így széles körben elterjedhessen a tőke korszerű, a vállalkozások hosszú távú érdekeit szem előtt tartó, a fenntartható növekedést és versenyképességé erősítését célzó finanszírozási formája, állami garanciával létrejött a Demján Sándor-tőkeprogram (DSTP). Az állami finanszírozású program által kínált források magukért beszélnek: a programhoz kapcsolódó cégek 100 és 200 millió forint közötti befektetéshez juthatnak, akár 0 százalék önerő és kezesség nélkül. A törlesztés nem havi részletekben, hanem a futamidő végén, egy összegben esedékes, ami jelentős könnyebbséget jelent a mindennapi működésben. A DSTP által kínált forrás ráadásul a piacon elérhető megoldások közül az egyik legkedvezőbb.
Segítség a növekedésben
A tőke hatékonyságára jó példa egy budaörsi cukrászda esete. A cég jelenleg egy nemzetközi kereskedelmi lánccal működik együtt, desszerteket gyárt, de a meglévő kapacitásuk nem elegendő a tömegtermelés eléréséhez. Egy új, bérelt üzemcsarnokba tervezik a nagy volumenű gyártás elindítását, amely több milliárd forintos árbevétel-növekedést hozhat. A vállalkozás számára a hitelfinanszírozás is szóba jöhetett volna, de a bonyolult folyamatok és a fedezeti elvárások valószínűleg elvették volna a cég működésének lendületét. A DSTP által kínált finanszírozási forrás viszont törlesztési időzítésében és a cashflow-ban is kedvezőbb volt számukra, így anélkül tudnak tömegtermelésre váltani, hogy a termékeik minősége látná annak kárát. A program lehetővé tette, hogy a cukrászda a következő szintre lépjen, és a jövőbeli potenciáljára építve valósítsa meg a bővítést. Ez a DSTP által hozott szakmai szemléletváltás általánosságban is kulcsa annak, hogy a magyar vállalkozások ne csak túléljenek, hanem sikeresen növekedjenek és versenyképessé váljanak. A budaörsi cukrászda sikere nem egyedi, más cégek is a DSTP-n keresztül tudták megvalósítani a növekedési céljaikat.
