Tömegével térhetnek vissza a fiatalok Magyarországra

Orbán Viktor arra számít, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek dolgozni.

A kormányfő szerint mára eltűnt az a bizonyosságérzet, hogy milyennek kell lennie Magyarországnak ahhoz, hogy a győztes országok közé tartozzon. Ez azonban azt jelenti – folytatta –, hogy „a legizgalmasabb időkben vagyunk„, mert teljes átrendeződés zajlik, és néhány év alatt nem is fog beállni olyan kemény struktúra a világban, „mintha a Duna fagyott volna be”.

Közép- és Nyugat-Európa ma teljesen ellentétes pályán mozog, és „Európa jövője, ha a dolgok így mennek tovább, Közép-Európában van„ – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, úgy látja, hogy Európa déli és részben nyugati része gazdasági értelemben hanyatló pályán van, míg ezzel szemben Közép-Európa országai nem adósodtak el, a pénzügyeik nem csúsztak ki a kezükből, és a gazdaságpolitikát is ők szabják meg. „A bábuk úgy vannak felrakva a sakktáblára, hogy Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki” – fogalmazott.

Mindennek következményei között említette, hogy szerinte – ha maradnak ezek a tendenciák – öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Nekik „fogadóállomásokat„ kell kiépíteni, jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük. Szerinte ugyanígy fel fognak értékelődni a közép-európai egyetemek, és „ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak”.

Hangot adott azon véleményének is, hogy a „perverz módon„ megfogalmazott, a vesztes csatákat előtérbe helyező magyar történelemszemléleten, gondolkodásmódon szintén változtatni kellene.

Egy politikai mozgalom részei

A Fidesz elnöke beszélt arról is, hogy szerinte a Fidelitasnak „nincs versenytársa a pályán”, ezért egy kis akarattal annyit mehetne előre, olyan eredményeket érhetne el a következő két évben, amennyit „normális történelmi időkben„ tíz-tizenöt év alatt sem tudna. A Fidelitas tagjainak azt mondta, „nem egy szakszervezet vagytok, hanem egy politikai mozgalomnak a részei”, mégpedig a rendszerváltás utáni legnagyobb, legsikeresebb, nemzeti-polgári-keresztény közösség politikai mozgalmának részesei. Megjegyezte, hogy a Fidesz-frakcióban helyet foglaló, a Fidelitas színeiben politizáló parlamenti képviselők többen vannak, mint az LMP képviselőcsoportjának tagjai.

Beszédében a pártelnök-miniszterelnök több olyan vezető fideszes politikust is megemlített, akik a Fidelitasból érkeztek. Például „Rogán Tóni egy kétharmados parlamenti frakció munkáját vezeti„, így az államfő és a miniszterelnök mögött „igen előkelő helyen van” – mondta, majd kitért arra is, hogy Gyürk András kampányfőnöki munkája nélkül nem tudtak volna elérni egy kétharmados választási eredményt. Az önkormányzati világból példát hozva – utalva a székesfehérvári polgármesterre, Cser-Palkovics Andrásra – úgy fogalmazott, hogy „Cserpa elviszi„ Székesfehérvárt, és Tatabánya is „egy fidelitasos fiú irányítása alatt áll”. Összegzésül azt mondta, ha a Fidelitas képes megszólítani a nemzedékét, akkor komoly történelmi küldetésre vállalkozhat, ami nem más, mint „Magyarország megfelelő polcra emelése„.

Beszédét azzal zárta, hogy a választást 2014-ben is meg kell nyerni, és a Fidelitasnak az az első számú küldetése, hogy segítsen a fiatalok megszólításában. „Szép dolog a hosszú távú terv, karrier, megfontolás, okosság, de a holnap reggeli melót el kell végezni. A holnap reggeli meló pedig az, hogy fel kell készülni a választásra, meg kell nyerni, le kell győzni az ellenfelet” – mondta Orbán Viktor.

Hogy a fiatalok nyertesek legyenek

Ágh Péter, a Fidelitas elnöke a konzultáción arról beszélt, hogy a Fidesz és a Fidelitas kapcsolata az ifjúsági társszervezet 1996-os megalapítása óta egy komoly partneri viszonynak tekinthető. Mint mondta, a fiatalok csak akkor tudnak boldogulni, ha a munkahelyteremtés, a családalapítás és az otthonteremtés nemcsak vágyálom számukra, hanem elérhető közelségbe kerül. Az elmúlt két év ebbe az irányba mutat, de további intézkedésekre is szükség van, hogy a mostani kormányzati ciklusnak a fiatalok a nyertesei lehessenek – hangsúlyozta Ágh Péter, aki szavait azzal zárta: „egy csapatot alkotunk a kormánnyal, hogy a fiatalok nyertesei legyenek a kormányzásnak„.

---- Nem szabad várni ----

Nem szabad várni

Kedd este közzéteszik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így „látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben – tette egyértelművé Orbán Viktor a Fidelitas-konzultáción. Jelezte, a szerdai kormányülésen már napirenden is lesz a téma, szerinte ugyanis nem szabad megvárni a következő évet az új felsőoktatási rendszerrel, azt most el kell indítani. Ha a folyamatot kormányváltások nem törik meg, három-öt év múlva üzembiztossá is válhat a rendszer – tette hozzá.

Olyan pénzügyi szisztémát kell kialakítani a felsőoktatásban, hogy akik egyetemre, főiskolára járnak, kedvezményes – hosszú, például harmincéves lejáratú – diákhitellel tudják finanszírozni magukat – mondta a kormányfő, aki szerint néhány év alatt kialakulhat egy önfinanszírozó rendszer, vagyis a költségvetésből nem kell pénzt fordítani „felelősséget nem vállaló képzési formák” indítására.

A tandíj ellensége

„A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok” – jelentette ki, hangsúlyozva: nem a tandíj, hanem egy olyan rendszer mellett érvel, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja – egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül – azt a lehetőséget, hogy saját magukat kiiskolázzák. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány nem a falakat akarja finanszírozni, hanem a hallgatókat, vagyis „mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy bizonyos intézmények működjenek, hanem abban, hogy a diákoknak befolyásuk legyen (…) arra, melyik főiskola, egyetem jó és melyik nem, melyik maradjon talpon és melyik nem”.

Érintette beszédében az ombudsman keddi állásfoglalását – amelyben a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat visszavonását kérte Szabó Máté – és a rektorok, hallgatók, szülők álláspontját is, amelyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: sokan akarják elhalasztani az új rendszer elindításának dátumát, „ellenforradalmi kísérletek zajlanak”. Mindezt úgy értékelte, hogy a célvitából eszközvitát csináltak, vagyis nem a célokról, hanem a részletkérdésekről szól a vita: „ez azt jelenti, hogy politikailag nem végeztünk jó munkát”.

Nem a papír számít

A miniszterelnök jelezte, hogy ma ezer- és tízezerszám vannak olyan diplomás fiatalok, „akiknek van egy papír a kezükben, és azt hiszik, az ér valamit”, holott „az a keserű realitás, hogy a papír nem ér semmit” a munkaerőpiacon. Ezért sürgős a beavatkozás, mert mindez rossz pályára állítja a fiatalokat, és rossz társadalmi folyamatokat is eredményez – nyomatékosította, hangsúlyozva, hogy meg kell tudni mondani, milyen képzésnek van értelme, milyennek nincs, melyik ad a munkaerőpiacon használható tudást, melyik nem.

A kormányfő mindemellett szólt azonban arról is, hogy a szakmunkásképzők, a szakképzés ügyét is be kell emelni a közéletbe. „A melós fiatalokkal törődni kell, mert (…) Magyarország a melósok nélkül nem lesz nyertes.” Hozzájuk hasonlóan a fiatal gazdákkal is foglalkozni kell – emelte ki.