Tömegével térhetnek vissza a fiatalok Magyarországra

Orbán Viktor arra számít, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek dolgozni.

WL
2012. 07. 24. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányfő szerint mára eltűnt az a bizonyosságérzet, hogy milyennek kell lennie Magyarországnak ahhoz, hogy a győztes országok közé tartozzon. Ez azonban azt jelenti – folytatta –, hogy „a legizgalmasabb időkben vagyunk„, mert teljes átrendeződés zajlik, és néhány év alatt nem is fog beállni olyan kemény struktúra a világban, „mintha a Duna fagyott volna be”.

Közép- és Nyugat-Európa ma teljesen ellentétes pályán mozog, és „Európa jövője, ha a dolgok így mennek tovább, Közép-Európában van„ – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, úgy látja, hogy Európa déli és részben nyugati része gazdasági értelemben hanyatló pályán van, míg ezzel szemben Közép-Európa országai nem adósodtak el, a pénzügyeik nem csúsztak ki a kezükből, és a gazdaságpolitikát is ők szabják meg. „A bábuk úgy vannak felrakva a sakktáblára, hogy Közép-Európa előtt egy nagy emelkedő pálya, Nyugat-Európa számára pedig egy vészesen hanyatló pálya rajzolódik ki” – fogalmazott.

Mindennek következményei között említette, hogy szerinte – ha maradnak ezek a tendenciák – öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Nekik „fogadóállomásokat„ kell kiépíteni, jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük. Szerinte ugyanígy fel fognak értékelődni a közép-európai egyetemek, és „ha jól alakítjuk át a felsőoktatási rendszerünket, fogadóállomásai leszünk az elfogadható áron tanulni akaró tehetséges nyugatiaknak”.

Hangot adott azon véleményének is, hogy a „perverz módon„ megfogalmazott, a vesztes csatákat előtérbe helyező magyar történelemszemléleten, gondolkodásmódon szintén változtatni kellene.

Egy politikai mozgalom részei

A Fidesz elnöke beszélt arról is, hogy szerinte a Fidelitasnak „nincs versenytársa a pályán”, ezért egy kis akarattal annyit mehetne előre, olyan eredményeket érhetne el a következő két évben, amennyit „normális történelmi időkben„ tíz-tizenöt év alatt sem tudna. A Fidelitas tagjainak azt mondta, „nem egy szakszervezet vagytok, hanem egy politikai mozgalomnak a részei”, mégpedig a rendszerváltás utáni legnagyobb, legsikeresebb, nemzeti-polgári-keresztény közösség politikai mozgalmának részesei. Megjegyezte, hogy a Fidesz-frakcióban helyet foglaló, a Fidelitas színeiben politizáló parlamenti képviselők többen vannak, mint az LMP képviselőcsoportjának tagjai.

Beszédében a pártelnök-miniszterelnök több olyan vezető fideszes politikust is megemlített, akik a Fidelitasból érkeztek. Például „Rogán Tóni egy kétharmados parlamenti frakció munkáját vezeti„, így az államfő és a miniszterelnök mögött „igen előkelő helyen van” – mondta, majd kitért arra is, hogy Gyürk András kampányfőnöki munkája nélkül nem tudtak volna elérni egy kétharmados választási eredményt. Az önkormányzati világból példát hozva – utalva a székesfehérvári polgármesterre, Cser-Palkovics Andrásra – úgy fogalmazott, hogy „Cserpa elviszi„ Székesfehérvárt, és Tatabánya is „egy fidelitasos fiú irányítása alatt áll”. Összegzésül azt mondta, ha a Fidelitas képes megszólítani a nemzedékét, akkor komoly történelmi küldetésre vállalkozhat, ami nem más, mint „Magyarország megfelelő polcra emelése„.

Beszédét azzal zárta, hogy a választást 2014-ben is meg kell nyerni, és a Fidelitasnak az az első számú küldetése, hogy segítsen a fiatalok megszólításában. „Szép dolog a hosszú távú terv, karrier, megfontolás, okosság, de a holnap reggeli melót el kell végezni. A holnap reggeli meló pedig az, hogy fel kell készülni a választásra, meg kell nyerni, le kell győzni az ellenfelet” – mondta Orbán Viktor.

Hogy a fiatalok nyertesek legyenek

Ágh Péter, a Fidelitas elnöke a konzultáción arról beszélt, hogy a Fidesz és a Fidelitas kapcsolata az ifjúsági társszervezet 1996-os megalapítása óta egy komoly partneri viszonynak tekinthető. Mint mondta, a fiatalok csak akkor tudnak boldogulni, ha a munkahelyteremtés, a családalapítás és az otthonteremtés nemcsak vágyálom számukra, hanem elérhető közelségbe kerül. Az elmúlt két év ebbe az irányba mutat, de további intézkedésekre is szükség van, hogy a mostani kormányzati ciklusnak a fiatalok a nyertesei lehessenek – hangsúlyozta Ágh Péter, aki szavait azzal zárta: „egy csapatot alkotunk a kormánnyal, hogy a fiatalok nyertesei legyenek a kormányzásnak„.

---- Nem szabad várni ----

Nem szabad várni

Kedd este közzéteszik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így „látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben – tette egyértelművé Orbán Viktor a Fidelitas-konzultáción. Jelezte, a szerdai kormányülésen már napirenden is lesz a téma, szerinte ugyanis nem szabad megvárni a következő évet az új felsőoktatási rendszerrel, azt most el kell indítani. Ha a folyamatot kormányváltások nem törik meg, három-öt év múlva üzembiztossá is válhat a rendszer – tette hozzá.

Olyan pénzügyi szisztémát kell kialakítani a felsőoktatásban, hogy akik egyetemre, főiskolára járnak, kedvezményes – hosszú, például harmincéves lejáratú – diákhitellel tudják finanszírozni magukat – mondta a kormányfő, aki szerint néhány év alatt kialakulhat egy önfinanszírozó rendszer, vagyis a költségvetésből nem kell pénzt fordítani „felelősséget nem vállaló képzési formák” indítására.

A tandíj ellensége

„A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok” – jelentette ki, hangsúlyozva: nem a tandíj, hanem egy olyan rendszer mellett érvel, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja – egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül – azt a lehetőséget, hogy saját magukat kiiskolázzák. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány nem a falakat akarja finanszírozni, hanem a hallgatókat, vagyis „mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy bizonyos intézmények működjenek, hanem abban, hogy a diákoknak befolyásuk legyen (…) arra, melyik főiskola, egyetem jó és melyik nem, melyik maradjon talpon és melyik nem”.

Érintette beszédében az ombudsman keddi állásfoglalását – amelyben a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat visszavonását kérte Szabó Máté – és a rektorok, hallgatók, szülők álláspontját is, amelyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: sokan akarják elhalasztani az új rendszer elindításának dátumát, „ellenforradalmi kísérletek zajlanak”. Mindezt úgy értékelte, hogy a célvitából eszközvitát csináltak, vagyis nem a célokról, hanem a részletkérdésekről szól a vita: „ez azt jelenti, hogy politikailag nem végeztünk jó munkát”.

Nem a papír számít

A miniszterelnök jelezte, hogy ma ezer- és tízezerszám vannak olyan diplomás fiatalok, „akiknek van egy papír a kezükben, és azt hiszik, az ér valamit”, holott „az a keserű realitás, hogy a papír nem ér semmit” a munkaerőpiacon. Ezért sürgős a beavatkozás, mert mindez rossz pályára állítja a fiatalokat, és rossz társadalmi folyamatokat is eredményez – nyomatékosította, hangsúlyozva, hogy meg kell tudni mondani, milyen képzésnek van értelme, milyennek nincs, melyik ad a munkaerőpiacon használható tudást, melyik nem.

A kormányfő mindemellett szólt azonban arról is, hogy a szakmunkásképzők, a szakképzés ügyét is be kell emelni a közéletbe. „A melós fiatalokkal törődni kell, mert (…) Magyarország a melósok nélkül nem lesz nyertes.” Hozzájuk hasonlóan a fiatal gazdákkal is foglalkozni kell – emelte ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.