Rogán 46 jogszabállyal az élen

A törvényjavaslatok nagyjából 70 százalékát a kormány nyújtotta be. Csupán három ellenzéki javaslatból lett törvény.

Az Országgyűlés 859 törvényt fogadott el 2010 és 2014 között, többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik ciklusban. Ezek közül 321 új jogszabály volt, 538 pedig módosítás. Az MTI összegzése szerint az elfogadott törvények 70 százalékát, 598-at a kormány indítványára szavazott meg a parlament. A legtöbbet, 164-et a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javasolta.

Az NGM indítványozta – kötelező feladatai mellett, mint a költségvetés, az adótörvények és a zárszámadás elkészítése – az új jegybanktörvény elfogadását, majd a Nemzeti Bank és a Pénzügyi Felügyelet összevonását. 2012-ben, Matolcsy György irányítása alatt a gazdasági tárca javasolta az első alaptörvény-módosítást, majd a pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési adó bevezetését, valamint a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó intézkedéseket.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 120 törvényt kezdeményezett, a többi között az új büntető és polgári törvénykönyvet, a nemzetiségi törvényt, az ombudsmani rendszer átalakítását, az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását, a megyei önkormányzatok intézményeinek állami kézbe vételét, a pénznyerő automaták betiltását és a kommunista diktatúra működését vizsgáló Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását.

A fejlesztési minisztérium 85 törvényt jegyez, például az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását és a takarékszövetkezetek integrációját.

A Belügyminisztérium 71, az – időközben nemzetiről emberire átkeresztelt – erőforrás-minisztérium 67, a Külügyminisztérium 41 törvényjavaslat benyújtója volt, a vidékfejlesztési tárca 36, míg a honvédelmi 12 törvényt terjesztett be az Országgyűlésnek. Miniszterelnök-helyettesként két jogszabályt jegyez Semjén Zsolt KDNP-elnök.

A képviselők közül a 2012 óta Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal volt a legaktívabb törvénykezdeményező 46 elfogadott jogszabállyal. Őt a kormánypárti képviselőcsoportot a ciklus első felében vezető Lázár János miniszterelnökségi államtitkár követi 32-vel, majd Kósa Lajos Fidesz-alelnök 31-gyel. Ezek között azonban több olyan előterjesztés van, amelyet együtt, illetve más kormánypárti politikusokkal közösen nyújtottak be.

A kormányzati ciklus első évében Rogán Antal indítványára döntött a Ház arról, hogy ismét hatósági áras legyen a lakossági energia, valamint fogadta el az új médiaszabályozást. 2011-ben ő nyújtotta be a végtörlesztést lehetővé tévő törvényt, és azt is, amely alapján szankcionálhatták az elvárt béremelést nem teljesítő cégeket. Később Rogán Antal javasolta az árfolyamgát kiszélesítését és a havi két ingyenes készpénzfelvételt is. Emellett Lázár Jánossal közösen terjesztette elő 2010-ben azt a törvényjavaslatot, amely különadót vetett ki a bolti kiskereskedőkre, a távközlési cégekre és az energiaellátókra.

Lázár János volt az egyik előterjesztője az országgyűlési, a választójogi és a választási eljárási törvénynek, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek, valamint az új egyházügyi törvénynek, illetve ő kezdeményezte 2010 őszén az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, kizárva, hogy a testület költségvetési és adóügyekben döntsön.

Hozzá kötődik az a jogszabály, amely 2012. január 1-jétől lényegében minden zárt helyen megtiltotta a dohányzást, ahogy ő kezdeményezte azt is, hogy 2013 közepétől csak nemzeti dohányboltokban lehet cigarettát kapni.

Kósa Lajos javasolta 2010-ben, hogy a gyermek iskolába járatásához kössék a családi pótlék folyósítását, előterjesztője volt az erőszakos visszaesőkkel szemben bevezetett Btk.-módosításnak, a „három csapásnak” és más kormánypárti politikusokkal együtt a határon túli magyarok egyszerűsített honosításának.

Az ellenzéki javaslatok közül viszont csak háromból lett törvény. Az LMP-s Mile Lajos kezdeményezésére minősítették szabálysértéssé, ha valaki nem tesz eleget megjelenési kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt, párttársai, Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes pedig azt érték el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a kötelező óvodáztatást. A jobbikos Szilágyi György akkor járt eredménnyel, amikor javasolta, hogy egyidejűleg 12-nél többen is birtokolhassák a Nemzet Sportolója címet – így vált lehetővé, hogy Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat két legendája egyszerre kapja meg az elismerést.