Arról is beszélt, hogy a jövőben a gazdasági vegyes bizottságok közül ő hatot vezet, Magyar Levente 20, Szabó László 14, Mikola István államtitkár pedig 10 bizottságot elnököl. Azt is kifejtette, hogy a 113 külképviseletből eddig 34 élén történt váltás, 26 esetében folyamatban van, és további 24 esetében pedig a jövő év első felében esedékes a vezetőváltás. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül 84 külképviseleten lesz váltás. Emellett 136 külgazdasági attasé kezdi meg a munkáját összesen 106 állomáshelyen.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter közölte: a minisztérium még nem folytatott konkrét tárgyalásokat Angela Merkel német kancellár esetleges budapesti látogatásáról.
Kérdésre arról is beszélt, hogy ugyan az Egyesült Államok stratégiai szövetséges, Magyarország barátja, és a barátok hangjára illik odafigyelni, de ha minden alapot nélkülöző kijelentések hangzanak el, fel kell szólalni, és ezt megteszik a jövőben is. A miniszter azt is közölte, hogy október végén Washingtonba látogat gazdasági és politikai tárgyalásokat folytatni.
Úgy értékelte, hogy minden szempontot mérlegeltek, amikor a tallinni nagykövetség bezárásról döntöttek, és a kulturális intézet révén megmarad a magyar jelenlét az észt fővárosban.
Ukrajnával kapcsolatban Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország a tárgyalásos megoldás mellett áll, a szankciók hatékonyságával kapcsolatban vannak kételyei. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Közép-Európa ereje az együttműködésben rejlik, és a visegrádi csoportnak érdeke az együttműködés fenntartása.
A magyar–román kapcsolatokról szólva elmondta: stratégiai fontosságú az együttműködés Romániával, hatékony, kiegyensúlyozott és stabil viszony a cél.
Navracsics Tibor uniós biztosi jelölését illetően a miniszter közölte: a kormány a lehető legjobb jelöltet delegálta, az más kérdés, hogy milyen politikai támadásoknak teszik ki az Európai Parlamentben, ez azonban nem az ő személyes kvalitásainak, elképzeléseinek szól.
