Kitértek az európai energiahálózatokat összekötő úgynevezett interkonnektorok fejlesztésének ügyére is, amellyel kapcsolatban Lázár János hangsúlyozta, hogy magyar kormány meggyőződése szerint „az Európai Unió nagy adóssága, hogy sem észak–déli, sem nyugat–keleti irányban nem épültek ki azok a vezetékek, amelyek Ukrajnán kívül földgázt szállíthatnának Magyarországra”.
A magyar kormány „sérelmezi, hogy sem Románia, sem Horvátország nem tesz eleget az ilyen vezetékek építésére és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségének, és sérelmezi, hogy az Európai Unió nem vesz részt elég hatékonyan mindennek a finanszírozásában és kiépítésében, aminek következtében ki vagyunk szolgáltatva az ukrajnai vezetéknek, amelyen keresztül csak orosz gázt vehetünk” – mondta Lázár János.
Hozzátette: német partnerével megállapodtak abban, hogy az ügyet mint energiabiztonsági kérdést az októberi uniós csúcs fő napirendi pontjai közé emelik.
A kancellár Európa-ügyi főtanácsadójával az ukrajnai válság magyarországi hatásait is áttekintették.
Ezzel kapcsolatban „kifejezett érdeklődés mutatkozott” az iránt, hogy miért állt le az Ukrajnába irányuló magyarországi gázszállítás – emelte ki a miniszter.
Hozzátette: tájékoztatta német partnerét, hogy Magyarország számára kulcskérdés, hogy a tél előtt megfelelő mennyiségű földgáz álljon rendelkezésre, és ameddig a magyarországi tározók nincsenek teljesen feltöltve, addig „nincs lehetőségünk arra, hogy bárki másnak segítséget nyújtsunk”.
Hangsúlyozta: Németországnak és Magyarországnak egyaránt fontos érdeke, hogy mielőbb megállapodást érjenek el az ukrajnai orosz földgázszállításokról az Európai Bizottság közvetítésével zajló ukrán–orosz tárgyalásokon.
Elmondta, hogy valamennyi partnere előtt világossá tette, hogy Magyarország számára Ukrajnában „az ott élő magyar kisebbség a legfontosabb”.
