A médiaszakma szerint a reklámadóból legfeljebb kilencmilliárd forint folyna be a költségvetésbe, miközben a nemzetgazdaságban 45 milliárdos kiesést jelentene, s jelentős elbocsátásokat generálna az ágazatban.
A német balliberális Spiegel Online szerint a magyar kormány el akarja hallgattatni az „utolsó független” médiumokat, a brit Reuters pedig arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök már többször nézeteltérésbe került az Európai Unióval a különadók miatt. Az EUobserver cikke azt hangsúlyozta: a reklámadó nem csökkentené jelentősen a költségvetési hiányt, miközben a magyar médiavállalatok a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik az új adónemet.
A Washington Post is arról írt, hogy a reklámadó veszélyeztetheti a sajtószabadságot. Az RTL Group kelet- és délkelet-európai tevékenységéért felelős vezetője pedig úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy a tervezett reklámadó bevezetése a sajtószabadság végét jelentené Magyarországon.
A reklámadóról szóló törvény nem az újságírók ellen szól, az Országgyűlés nem médiaadót vezetett be – mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a reklámadó-javaslat parlamenti elfogadása után. Az indítványt előterjesztő politikus szavai szerint a reklámadó a kereskedelmi médiumok reklámbevételeit érinti, „függetlenül attól, hogy ezek ( ) tevékenységükben, irányukban, hírműsoraikban közel állnak a kormánypártokhoz vagy sem”. Szerinte a jogszabály a politikai újságírást sem veszélyezteti, mint mondta, „az az érdekünk és az a célunk, hogy a véleménypluralizmus Magyarországon megmaradjon”.
