A tanároknak előbb ért véget a nyári szünet

Már csak pár nap van hátra a felhőtlen nyári vakációból, hétfőn megkezdődik az iskola. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke nem számít rendszerszintű, jelentős kihívásra ebben a tanévben, felhívta ugyanakkor a figyelmet: hamarosan lejár a határidő, ameddig minden pedagógusnak át kell esnie legalább egy minősítésen, és sokan még mindig a megméretés előtt állnak.

Az első 9 évfolyam diákjai már nem fizetnek a tankönyvekért, és sokan kaptak ingyenes tanszercsomagot Fotó: Bach Máté

Jövő hét elején elindul az új tanítási év, a két és fél hónapos nyári vakáció után hétfő reggel csaknem másfél millió általános és középiskolás diák ül ismét iskolapadba. Napok óta zajlanak már a tanévnyitó ünnepségek is, az iskolák saját rendezvényein túl országszerte húsz helyszínen szervez évnyitót az Oktatási Hivatal az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Központ közreműködésével, emellett a hétvégén az innovációs tárca külön is megnyitja a szakképzési tanévet.

Míg a diákok többsége az utolsó pillanatig kihasználja a nyári szünetet, a pedagógusok egy része már most sem pihen, mivel az iskolai munka előkészítése számos adminisztrációs feladattal jár. Sok helyen már lezajlottak az első értekezletek, készítik a tanmeneteket, órabeosztásokat, rendezik, dekorálják a termeket, a nyári javító vizsgák és a táborok lebonyolításában részt vevő tanárok pedig már hetek óta javában dolgoznak. Múlt csütörtökön több mint 350 intézményvezető vehette át kinevezését Bódis József oktatásért felelős államtitkártól, közülük 108-an először lettek igazgatók.

Amellett, hogy az első 9 évfolyam tanulói már nem fizetnek a tankönyvekért, az iskolakezdés anyagi terheinek csökkentéséért a családok idén is előbb jutottak hozzá a szeptemberben esedékes családtámogatásokhoz, és sok ezer rászoruló család kapott ingyenes tanszercsomagot a segélyszervezetek, egyházak jóvoltából. A hivatalosan szeptember 2-án kezdődő tanév 2020. június 15-ig fog tartani, az első szusszanást jelentő őszi szünetre október 26-ig kell várni. Az Oktatási Hivatal tegnap közzétette az őszi érettségi időpontjait is. Az október 11. és november 22. között tartandó vizsgákra szeptember 5-ig lehet jelentkezni. Az első félévben ezen kívül nem lesz más komoly megmérettetés: a kompetenciamérés, valamint a nyelvi és fittségi tesztek is a tanév második felében lesznek esedékesek.

Az első 9 évfolyam diákjai már nem fizetnek a tankönyvekért, és sokan kaptak ingyenes tanszercsomagot
Fotó: Bach Máté

– Nem várható rendszerszintű, jelentős változás tavalyhoz képest a most induló tanévben. Elsősorban a középiskolásokat érintik majd az újdonságok, úgy mint a felsőoktatási felvételi követelménnyé váló középfokú nyelvvizsga, illetve a kéthetes külföldi nyelvi kurzusok bevezetése – mondta el a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. Horváth Péter felhívta a figyelmet: fontos, hogy az érintett pedagógusok ne felejtkezzenek el a szakmai ellenőrzésekhez kapcsolódó önértékelések elkészítéséről, valamint a minősítési eljárásokra való jelentkezésről, hiszen jogszabály mondja ki, hogy 2022-ig mindenkinek át kell esnie legalább egy minősítésen.

– A nyugdíj előtt álló, idősebb korosztályban sok az olyan kolléga, aki erre még nem vállalkozott, és akiket már igen nehéz motiválni, hogy külső értékelésnek vessék alá magukat. Nem lehetetlen elérni, hogy mindenki átessen a folyamaton, de ha sokan lesznek, akik a céldátumig nem teljesítik a követelményeket, akkor a kormányzatnak ki kell valamit találnia, mert a jelenlegi pedagóguslétszámok mellett nem jöhet szóba, hogy elbocsássák ezeket a kollégákat – magyarázta az elnök, hozzátéve: az óvodapedagógusok körében már a fővárosban is jelentkeznek a létszámgondok, míg a tanítókat és tanárokat elsősorban a hátrányos helyzetű, vidéki régiókban keresik fokozottan.

Horváth Péter kitért arra is: egyelőre nincs tudomása további fizetésemelésekről, de az NPK nagyon szorgalmazza a pályakezdők segítését, akár lakhatási támogatás formájában vagy a tanár szakos hallgatók Klebelsberg-ösztöndíjának további bővítésével. Ezentúl a kar szeretné elérni azt is, hogy az életpálya-fokozatok között rugalmasabban lehessen szintet lépni, és évente több átsorolásra is legyen lehetőség.