A koronavírus várható terjedését próbálják prognosztizálni

A Szegedi Tudományegyetem napi szinten igyekszik elemezni, hogy milyen hatása van a kormányzati intézkedéseknek.

Koronavírus-szűrővizsgálat Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

A korábbiakhoz képest drámai mértékben visszaesett a szociális interakciók száma – derült ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatásából. Már több mint 350 ezren töltötték ki a járvány modellezését segítő – a covid.sed.hu oldalon elérhető – kérdőívet, amely válaszaiból a koronavírus várható terjedését próbálják prognosztizálni magyar kutatók. Az SZTE munkatársai által üzemeltetett magyar adatszolgáltató kérdőívben feltett kérdések arra irányulnak, miként reagál a lakosság az intézkedésekre, felhívásokra.

A válaszok segítségével próbálják napi szinten elemezni, hogy milyen hatása van a kormányzati intézkedéseknek.

Gyimóthy Tibor, a kutatás szoftveres hátterét irányító professzora hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, mert sok adat birtokában nyújtható pontosabb előrejelzés.

Az előző nap tevékenységeire vonatkozó – a járvány alakulása alapján folyamatosan aktualizált – kérdésekre adott válaszok alapján a korlátozó intézkedések enyhítésekor gyorsan meg lehet nézni, hogy annak milyen hatása van a kapcsolatokra, az otthoni munkavégzésre, hány ember mennyi időt tölt az otthonán kívül. Ezekből lehet következtetni arra, mi várható a járvány erősödése vagy gyengülése esetén – mondta Gyimóthy Tibor.

A kutatás eddigi adatait bemutató háttéranyag szerint a járvány első szakaszában az otthonról dolgozók és az egyetemi hallgatók mozdultak ki legkevesebbet, míg a munkájukat lakásuktól távol végzők a legtöbbet. A családosok ugyanannyi időt töltöttek kint átlagban, mint a nem családosok, az otthon elhagyásával járó feladatokat többségében férfiak végezték. A korábbiakhoz képest drámai mértékben visszaesett a szociális interakciók száma.

A védőfelszerelés használatáról általánosságban – a válaszok alapján – nem vonható le általános következtetés, de a veszélyeztetett korosztályban, a 65 év felettiek között a használók aránya jóval magasabb, mint a fiatalabbaknál – olvasható a háttéranyagban.