„Mindenki legyen bátor és hűséges a saját elveihez”

A bűnösség vélelmével tekintenek hazánkra az unióban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy a koronavírus törvény kiállja a jogállamiság próbáját. A tárcavezető elmondta: az élet bizonyítja, nincs veszélyben a sajtószabadság Magyarországon. Varga Judit szerint a nemzeti szuverenitás szempontjából precedens értéke lehet a német alkotmánybíróság ítéletének, amellyel felülbírálta az Európai Unió Bíróságának egy döntését.

Nem szeretném, ha valamilyen női kvóta miatt lennék kormánytag, mondja a miniszter Fotó: Havran Zoltán

– Véleménycikket publikált a Die Welt-ben a kormány politikájáról. Annyi év uniós tapasztalattal nem gondolja, hogy ez szélmalomharc?

– Éppen azért csinálom, mert sok időt töltöttem el az unióban. Tudom, milyen képet közvetít a sajtó hazánkról, és úgy érzem, szükség van ellenpontra, hogy az olvasók kiegyensúlyozott tájékoztatás mellett maguk dönthessék el, mi az igazság és ne legyenek félretájékoztatva. Egy nyugat-európai újságolvasó, aki még nem járt nálunk, feltehetőleg kemény véleménnyel van hazánkról. Ezt annak idején a mindennapokban tapasztaltam, és ezért elhatároztam, hogy mindent el fogok követni, hogy árnyaljam azt a negatív képet, amit közvetítenek rólunk. Örömmel mondhatom, hogy lassan ugyan, de látszik az eredménye a törekvéseinknek. Az online felületeken a kommentekből látszik, hogy a nyugati liberális véleménydiktatúrában felszabadítóan hat az őszintén kimondott szó.

– Mivel győzne meg egy nyitott, de félretájékoztatott nyugati olvasót?

– Nem győzködnék senkit. Inkább azt tanácsolnám, mindenki legyen bátor és hű a saját elveihez. Ha például valaki szeret templomba járni, azt merje kimondani akár Németországban is anélkül, hogy attól félne, ezzel megsért valakit. Hangsúlyoznám, hogy az ítéletet mindig a választók mondják ki, és azt a magyar kormányt, amit sokan tíz éve támadnak, már harmadszorra választották meg meggyőző felhatalmazással. A magyar emberek ítéletében lehet bízni, hiszen ők ismerik a gazdasági helyzetet, ők látják a társadalompolitikánk hatását, továbbá nekik van joguk megítélni a kormány intézkedéseit és politikai stílusát, amit a nyugaton megszokottnál valóban őszintébb, közvetlenebb kommunikáció jellemez.

– Ezúttal a koronavírus-törvény miatt támadják hazánkat nyugaton. Miben számít különlegesnek a magyar szabályozás?

– Nem gondolom, hogy nekem kellene véleményt alkotnom más államok jogrendszeréről. Készítettünk egy összesítést, amelyben az elérhető információk alapján összevetettük az összes tagállam veszélyhelyzeti intézkedéseit, amelyet a tagállami minisztertársaim mellett megküldtünk a Európai Bizottságnak is. Talán a legfontosabb különbség a tagállamok között, hogy van-e egy országnak az alkotmányában előre rögzített különleges jogrendi állapot. Magyarország abba a csoportba tartozik, ahol van ilyen, de vannak olyan tagállamok, ahol nincs, és nekik most kellett új törvényeket alkotniuk. Feltehetjük a kérdést, vajon melyik a jogállamiságnak inkább megfelelő eljárás? Magyarország Alaptörvénye megszabja, melyik alkotmányos szerv mit és meddig tehet veszélyhelyzet esetén. A szükségesnél jobban azonban az alapjogok ilyenkor sem korlátozhatók. A határidő kapcsán pedig nálunk a parlament bármikor visszavonhatja a felhatalmazást, amelyet a különleges jogrendi intézkedések hatályának meghosszabbítására a kormánynak adott. Bizonyos államokban viszont egyes alkotmányos szervek maguk dönthetnek arról, meddig hosszabbítanak meg egy-egy határidőt.

Nyugaton ismét előre megírták az ítéletet. Ugyanez történt a hetes cikkely esetében is.

Politikailag motivált véleményekről van szó, nem pedig jogi elemzésekről.

– Věra Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa szerint a rendkívüli jogrend magyar szabályozása nem sért uniós jogot. Ez a vita végét jelenti?

– Régóta dolgozom az európai politikában, és tudom, mi általában „különleges elbánásban” részesülünk. Most is a bűnösség vélelmével kezdték el vizsgálni a jogszabályainkat, noha az eljárásjogi alapállás az ártatlanság vélelme kellene, hogy legyen. Věra Jourová nagyon óvatosan fogalmazott. Ne feledjük, ő egy liberális pártcsaládból érkezve lett biztos. Az Európai Bizottság azonban a szerződések őre. Munkájukat megkönnyítendő, elkészítettük a törvény értelmezését, amit megküldtem a biztos asszonynak. Beszéltem is vele telefonon, és válaszoltam a kérdéseire, hogy ne a Politico-ból olvasva kelljen véleményt formálnia. A magyar szabályozás minden kritériumnak megfelel, amit a bizottság felállított. Szükséges, arányos és célhoz kötött intézkedéseket engedélyez, valamint időbeli korlát is szerepel benne, hiszen nemcsak naptári napot, de egy esemény bekövetkeztét is meg lehet jelölni határidőként. Ez a törvény adta meg az alkotmányos cselekvés lehetőségét, mivel kimondja, hogy a kormány egyes törvények alkalmazásától a különleges jogrend idején eltérhet. Így lehetett a családtámogatási szabályokon változtatni, hogy segíteni tudjunk a családoknak, vagy ezáltal volt mód a hitelmoratórium bevezetésére. Korábban – az Alaptörvény rendelkezésein túl – a katasztrófavédelmi törvény szabta meg a kereteket a hasonló különleges esetekre, de annak megalkotásakor senki sem számíthatott egy olyan világjárványra, amiről nem tudni meddig tart majd, tehát nem olyan, mint egy természeti katasztrófa, aminél 15 napos határidőt lehet alkalmazni. Azt a gesztust is

megtettük az Országgyűlés, és ezáltal az ellenzék felé, hogy az ő kezükbe tettük a törvény hatályon kívül helyezésének a lehetőségét.

Arról nem is beszélve, hogy a kormánynak adott felhatalmazás bármikor visszavonható.

– Mennyire volt együttműködő Jourová asszony. Könnyebb az új bizottsággal tárgyalni, mint a régivel?

– Hosszú párbeszédet folytattunk az uniós vezetőkkel. Miután Věra Jourová kijelentette, hogy minden országot vizsgálni fognak, megkérdeztem tőle, a többi minisztert is személyesen felhívja-e majd. Ezt azonban nem tudta megerősíteni nekem. Miért velünk, és nem a franciákkal vagy a spanyolokkal kezdték a sort? A veszélyhelyzetben, amikor emberek biztonságát kell garantálni, morálisan is elítélendő az a folyamat, ami ismét elindult a médiában. Úgy tűnik, a bizottság nem akarta átlépni ezt az erkölcsi határt.

– Ismét hazánkról lesz szó az Európai Parlamentben. Néppárti képviselők is támogatták az erre vonatkozó kezdeményezést. Hogyan értékelné ezt?

– Már az is megkérdőjelezhető, milyen legitimitása van egy ülésnek, amin, PDF-formátumú szavazólapon, e-mailben szavaznak a képviselők, és alig van bent valaki az ülésteremben. Az EPP egy tömegpárt, ami nehezen küzd meg saját belső feszültségeivel. A pártcsalád évek óta egy se hús, se hal formáció. Olyan kardinális kérdésekben sem volt egyértelmű néppárti álláspont, mint hogy a keresztény gyökereket az EU alapvető értékeinek tekintjük-e. Egykor szebb napokat látott pártcsaládunk szinte minden kérdésben belső vitákat folytat, így talán nem is az a fontos, hozzánk hogy viszonyulnak, vagy hogy mi lesz a Fidesszel, hanem az, hogy

mi lesz a néppárttal, visszafordulnak-e a konzervatív irányba, vagy egyre liberálisabbá válnak, engedve egy szűk, de hangos kisebbség nyomásának.

Sajnos erős liberális média-nyomás is van a tagpártokon, ami sokszor megköti a politikusok kezét. Ördögi körről van szó, és a szavazásoknál látjuk ennek hatásait. Gyakran tapasztalom nemzetközi tárgyalásokon, hogy noha értékközösség van közöttünk, a kommunikáció terén más helyzetben vagyunk. Én bátor lehetek, és kimondhatom, amit gondolok, de ez nem minden néppárti partnerünkre igaz.

Nem szeretném, ha valamilyen női kvóta miatt lennék kormánytag, mondja a miniszter
Fotó: Havran Zoltán

– Lényegében lenácizta a magyar miniszterelnököt Donald Tusk. Mintha elkerülhetetlen lenne, hogy a Fidesz az EPP vezető politikusaival összerúgja a port. Valóban így van?

– Donald Tusk nem sikeres hazája belpolitikájában, és ez frusztrációhoz vezet, ami érződik a nyilatkozataiban. Egykori európai csúcsvezetőként meg szeretné találni saját hangját, hogy a fősodorban maradhasson, és úgy gondolja, hogy ezért ki kell szolgálnia a liberális médiát is. Veszélyes játék ez, hiszen a végén nem lehet majd megállapítani, liberális vagy konzervatív politikusról van-e szó. Most

olyan erkölcsi szintre süllyedt Donald Tusk, amire már nincsenek szavak.

Éretlen dolog lenne belemenni abba, hogy vajon ki kezdte a vitát, de azért hangsúlyoznám, hogy a Fidesz soha nem mondott mást a nemzetközi politikában, mint amilyen álláspontot most is képvisel. Mi 2010 óta azt hangsúlyozzuk, hogy legyünk bátrak, hagyjuk magunk mögött az álszent politikai narratívát, és álljunk ki a saját keresztény-konzervatív értékeink mellett.

– Mi az, ami mára sokak számára elfogadhatatlanná tette ezt az álláspontot?

– Mi megkérdeztük az embereket, egyetértenek-e azzal, hogy az európai fősodor migrációpárti, egyetértenek-e a nemzetállamok felszámolásával, és azzal, hogy a multikulturalizmus csak pozitív lehet. Ezeket a kérdéseket Brüsszelben nem merik feltenni, és sokaknak nem tetszik, hogy a Fidesz rákérdez ezekre. Ma szinte mindenütt koalícióba kényszerülnek a pártok, ami béklyót jelent a számukra. Egy massza alakult, ki és már nem lehet meghatározni, ki-hova tartozik.

– Mik a járvány tanulságai az EU számára?

– Azok, akik folyton több Európát akarnak, most azzal kellett szembesüljenek, hogy az emberek életét veszélyeztető helyzetben egyik napról a másikra, teljes joggal önzően viselkedő, bezárkózó nemzetállamok Európáját találtuk. Először mindenki a saját állampolgárai biztonságáról gondoskodott, és csak azután kezdett együttműködni másokkal.

A nemzetállami Európa-kép erősödött meg.

Az Európai Bizottság eleinte bénultan szemlélte az eseményeket és kereste helyét ebben az új világban. Ezt a szerepet – nagyon helyesen – idővel a tagállami cselekvések koordinálásban, a védőeszközök és egyéb áruk uniós áramlásának elősegítésében találta meg. Egy rövid pillanatra egy ideális – azaz ideológiai vitáktól mentes – pragmatikus célokat kitűző Európa képe villant fel. Persze ennek a helyzet normalizálódásával hamar vége lett, és például újra feléledtek a jogállamisági álproblémák.

– A német alkotmánybíróság a héten felülbírálta az Európai Unió Bíróságának egy határozatát. Mit jelent a nemzeti szuverenitás szempontjából ez a döntés?

– Biztosan mérföldkő lesz ez a határozat, de vannak olyan jelenségek is, amelyek óvatosságra késztetik az embert. Az a tény, hogy felülbírálták az Európai Unió Bíróságát rendkívül fontos. Régóta várták a jogászok a pillanatot, amikor dönteni kell, ki mondhatja ki a végső szót az uniós és a tagállami hatáskörök ütközése esetében. Ez úgynevezett „Kompetenz-Komptenz-kérdés”. Kinek van joga arra, hogy megmondja milyen kérdésben kinek van joga dönteni?

– Elárulná, ön szerint kinek van joga?

– Az erős nemzetállamokra épülő uniós álláspontunk szerint ez egyértelműen a szuverén tagállam,

ezen jog végső letéteményese pedig az Alkotmánybíróság.

A német alkotmánybíróság döntése azt az álláspontot erősítette meg, hogy ilyen szempontból az Európai Unió nem egyenlő az Európai Egyesült Államokkal.

– Külföldi és hazai, ellenzéki sajtótermékek a sajtószabadság végétől tartva kritizálták a rémhírterjesztésre vonatkozó jogszabályt. Indultak eljárások, a tényállásban, de egy ismert médium sem jelezte, hogy vizsgálódnának ellene. Nincs itt ellentmondás?

– Még meg sem száradt a tinta a jogszabályon, de a nemzetközi sajtóban már arról beszéltek, hogy újságírókat zárunk börtönbe. Korábban is létezett a rémhírterjesztés tényállása. Most pontosítottuk, mert a vírus mindenütt ott van, nem olyan, mint egy klasszikus közveszély helyszíne és a tömegkommunikációs eszközök révén – földrajzi helytől függetlenül – ma már egy kattintással milliókhoz lehet eljuttatni egy hamis hírt. Precízebben kellett minősíteni azt az esetet, amikor a különleges jogrend idején, valaki szándékosan olyan valótlanságot állít, ami alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét lerontsa. A különleges jogrend lényege, hogy míg békeidőben az egyéni jogok a közösség érdekei felett állhatnak, addig

veszélyhelyzetben a közösség érdeke és biztonsága mindenképpen az egyén önmegvalósítása elé kerül.

Mindnyájunknak fegyelmezettebbnek kell lennünk ilyenkor. A véleményekre, legyenek azok bármennyire is kritikusak a kormánnyal szemben, természetesen nem terjed ki a jogszabály. Csak az nem érti ezt, aki nem akarja. A tényállás kimerítése nem foglalkozástól függ.

– Gurmai Zita követeli, hogy a parlamentben foglaljon állást Kövér Lászlónak a Hír TV-ben Szabó Tímeáról mondott szavairól. Mit válaszolna az MSZP képviselőjének?

– A jelenlegi helyzetben szerintem nem kellene ilyen kérdésekkel foglalkozni. Irigylem az ellenzéki képviselőket, hogy ennyi idejük van. Egy TV műsorból vett, kontextusából kiragadott félmondat alapján akarnak feszültséget kelteni.

Kövér László szerintem a nők iránti tiszteletét fejezte ki, amikor arról beszélt, hogy nem szeretne egy nőt hozzá méltatlan helyzetben látni.

Arra az eszményre utalt, hogy a nőket bizonyos rájuk jellemző viselkedésformák miatt jobban tiszteljük. A házelnöknek éppen annyira joga van egy ilyen konzervatív megnyilvánuláshoz, mint másnak egy liberális állásfoglaláshoz. Személy szerint engem, mint nőt nem sértett meg. Magyarországon egyenjogúság van, de figyelembe kell vennünk, hogy a férfiak és a nők egymástól különböznek.

– Az ellenzék női képviselői gyakran közösen nyilvánulnak meg. A kormány női tagjai viszont nem hangsúlyozzák, hogy ők nő létükre politikusok. Miért nem?

– Amikor valakivel beszélgetek, azt figyelem, milyen véleményt fogalmaz meg, mit mond. Nem azzal foglalkozom, hogy milyen nemű, és nem szeretném, ha csak azért lennék a kormány tagja, hogy valamilyen női kvótát teljesítsünk. Olyan az, mint a nagyobb, rózsaszín parkolóhely. Én a rendes helyre is le tudok parkolni. A kormány az elvégzett munkában és a teljesítményben hisz. Mindannyian – a nemünktől függetlenül – feladatot kaptunk, amit el kell végezzünk. Engem a családom mellett, akik a legfontosabbak az életemben, mindig is érdekelt a politika, talán ezért kerültem közéleti pályára. Ahogy azonban léteznek férfi klubok, úgy lehetnek női klubok is.

– Videóban szólalt föl a kapcsolati erőszak ellen. Félő, hogy az összezártság miatt most megnő az ilyen esetek száma. Mit tehetnek, akiket bántalmazás ér?

– Ha valakit bántalmazás ér, jó, ha tudja, hogy van több, a járvány idején is a nap 24 órájában ingyen elérhető országos telefonos segélyvonal. Amikor például az áldozatsegítő vonalat felhívja valaki, egy teljes segítségnyújtási rendszer nyílik meg előtte. Ha kell pszichológusi, ha kell, jogi segítségre is van lehetőség, de innen a bajba jutott az úgynevezett védett házak egyikébe is eljuthat. Az áldozatsegítő központok számát évente meg fogjuk duplázni. Már meg is kezdtük az építkezéseket. A jövőben is szeretnénk egyre több információt biztosítani a társadalom számára, hogy tudatosuljon az állampolgárokban, ha bántalmazás áldozataivá válnak, hol kérhetek segítséget. A kormány a cselekvésben hisz. Létrehoztam egy olyan civil munkacsoportot, amelybe meghívtunk ötven szervezetet, akik ezekkel a kérdésekkel, kiemelten pedig a kapcsolati erőszak kérdésével foglalkoznak. Nagy hiba az ellenzék részéről, hogy kihasználva az emberek szorult helyzetét, politikát akarnak csinálni ebből a kérdésből. Kritizálni mindig könnyű valamit, de azt is meg kellene tudni mondani, mit lehetne jobban csinálni. Épp ezért azokkal dolgozom együtt, akik a csendes cselekvésben hisznek és valóban tenni akarnak a nők, a gyermekek és a családok védelméért.

– A minisztérium munkáját mennyire alakítja át a járvány? Csúszni fog a tervezett jogszabályok előkészítése és elfogadása?

– Az a problémánk most, hogy meddig lehet feszíteni a munkavállalók teherbíró képességét. A veszélyhelyzet kihirdetése óta elképesztő mennyiségű munkát végeztek el a kollégáink. A Magyar Közlönyt olvasva látszik, milyen sok rendelet született. A jogászaink munkája minimum megduplázódott. Sok jogszabály kodifikációja most kicsit háttérbe szorult, de teljesíteni akarjuk az éves jogalkotási tervet is. Szeretném itt is megköszönni a kollégáimnak, hogy sokszor a hétvégéket és éjszakákat is feláldozva dolgoznak otthon vagy az irodákban.

– Nemrég megjelent egy videó, amiben hegedül. Mesélne róla hogyan jött az ötlet, hogy részt vegyen a felvételen?

– Gyerekkorom óta hegedülök. Ez számomra a harmónia megteremtésének az eszköze. Egy volt osztálytársam, aki zenei producer lett, megkérdezte, részt vennék-e egy ilyen kalandban Tandi Flóra énekesnővel, aki egy fantasztikus tehetség. A leghíresebb magyar slágert, a Szomorú vasárnapot készültek éppen újrahangszerelni. Mindig is szerettem a melankolikus, largo tételeket, a mély, telt hegedűhangot. A gyermekeim is zeneiskolába járnak, és néha velük is zenélünk. Elképesztően jó érzés volt profi körülmények között, fantasztikus zenészekkel együtt játszani.

Nagyon tisztelem a zenei világot, mert ott nincs mese, bizonyítani kell.

Én amatőrként a legmagasabb szintet soha nem fogom tudni megütni, és igencsak össze kellett szednem magamat a felvételhez. Viszont nagyon örülök annak, hogy egy este erejéig a profik bevettek a csapatba.