Soros elitcsapata nagy tűzerejű fegyverhez jutott

A Facebook tartalmi felügyeletét irányító húsz fős bizottsága gyakorlatilag felfogható a Soros-hálózat elitcsapataként – derült ki a Magyar Nemzet kutatómunkája során. Lapunk cikksorozatának mostani része világos képet ad arról, hogy a spekuláns köre a szisztematikusan felépített „filantróp” támogatási rendszerét kihasználva, kiken keresztül vonta magához a legnagyobb közösségi portál tartalmának ellenőrzését. A nem mindennapi mutatvánnyal Sorosék nagy tűzerejű fegyvert szereztek. Az új rendszer főpróbája az amerikai választási kampány lesz, de nyilvánvalóan befolyásolni tudják majd más országok belpolitikai küzdelmeit is.

A milliárdos spekuláns a bűnözőkkel nagyvonalú lenne Fotó: Europress/AFP

Soros-párti igazgatók a Facebook cenzúrabíróságában

Először a cenzúrabizottság négy igazgatóját vettük górcső alá. Nem meglepő módon kiderült, hogy három igazgató erősen kötődik Soros György érdekeltségeihez. A negyedikről pedig, bár első ránézésre kakukktojásnak tűnt, kis kutakodás után rá kellett jönnünk, hogy nem az.

Soros egy megkerülős csellel rátenyerelt a Facebookra

A Soros-hálózat totális támadást indított a Facebook-tartalmak kontrollálása érdekében. Járulékos nyereségként nemzetközi szinten is óriási hasznot húznak belőle a spekuláns befolyása alatt álló civil szervezetek, illetve politikai pártok.

A testület egy további tagja, Maina Kiai 2018-ban csatlakozott a Human Rights Watch-hoz Global Alliances and Partnerships nevű emberi jogvédő szervezethez, emellett a Nyílt Társadalom Alapítványok Human Rights Initiative tanácsadó testületének tagja. Korábban dolgozott az ENSZ-nél, valamint az Amnesty International Africa programját is vezette. 2014-ben megkapta a Freedom House Szabadság díját. A Digital Rights Foundation alapítója, Nighat Dad a szervezet 2017-es és 2018-as beszámolójában is hivatkozott többek között Nyílt Társadalom Alapítványoktól és a Freedom House-tól kapott támogatásokra (ezek kötött felhasználású, ún. „restricted funds” projektek voltak), de mint kiderült, a Facebooktól is érkezett hozzájuk forrás. Nighat Dad emellett tagja annak a 25 fős bizottságnak (Information and Democracy Commission), amelyet a Reporters Without Borders (Riporterek Határok Nélkül) indított el és melynek célja a véleménynyilvánítás szabadságának garantálása az információs és kommunikációs globális térben.

Nobel-békedíjas cenzor

Akad még olyan a tagok között, aki közvetlenül kapcsolódik Soros szervezeteihez. Ilyen például Ronaldo Lemos, a Rio de Janeiro Állami Egyetem Jogi Iskolájának professzora, aki korábban a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott technológiai szervezeteknél is dolgozott, amire maga az Alapítvány is hivatkozik honlapján. Lemos egyébként közreműködött a brazil internetszabályozás kialakításában is. A Tawakkol Karman, Nobel-békedíjas újságíró, emberi jogi aktivista általa társalapított „Women Journalists Without Chains„ nevű civil szervezet a Soros Györgyhöz köthető National Endowment for Democracy-tól 2005 óta folyamatosan kapott támogatást, valamint egy amerikai alapítású, demokráciafejlesztéssel foglalkozó szervezet, az IREX – melynek támogatói között az Nyílt Társadalom Alapítvány is megtalálható – is biztosított anyagi támogatást a szervezet számára. Tawakko Karman aktivista tevékenységét egyébként a kormányzatot érintő kérdésekben, a korrupció, az extrémizmus, a terrorizmus és a szegénység elleni fellépés kapcsán, valamint a nők és lánygyermekek jogai, illetve a vallási reform érdekében végzi.

Közös célok

Ha közvetlenül nem is, tevékenységéből kifolyólag határozottan kapcsolódik a milliárdoshoz Pamela Karlan, a Stanford Jogi Egyetem professzora, akinek szakterülete az alkotmányjog, a választójog és a demokrácia-kutatás. Karlan másik két jogásszal közösen a Trump ellen indított impeachment eljáráshoz kapcsolódó kongresszusi meghallgatás során a „pro” érvek mellett foglalt állást. További érdekesség, hogy a professzor asszony a liberális kötődésű American Constitution Society civil szervezet testületi tagja, melynek szponzorai között techóriások is megtalálhatóak. Pamela Karlan 2006-ban a szervezet éves találkozóján nyíltan beszélt arról, hogy biszexuális, illetve diszkriminatívan említette a „fehér embereket” is. Nagy hasznára lehet majd Soros György célkitűzéseiben a tajvani Nemzeti Chengchi Egyetem professzora, Katherine Chen, akinek szakterülete a média szerepe a társadalomban, ezen belül is a média választásokra gyakorolt hatása, de az individualizmus és kollektivizmus speciális kérdéseivel is foglalkozik. A nyugati liberalizmus közkedvelt témáival foglalkozik a testület következő tagja, Sudhir Krishnaswamy az Indaiai Egyetem Jogi Iskolájának helyettes kancellárja és jogi professzora, aki másodállásban a Centre for Law and Policy Research nevű nemzetközi szervezet társalapítója. Az általuk támogatott projektek témái többek között az alkotmányos kultúra, a kormányzati reform, a fogyatékkal élők jogai, a gender és szexualitás, a transzgender jogok, a diszkrimináció és az interszekcionalitás (utóbbi egy egyenlőtlenségi koncepció). A szervezet egyébkén az Európai Uniótól is kap forrásokat.

Színes felhozatal

Nem lehet teljes a testület anélkül, hogy menekültügyekben jártas személy ne szerepelne a tagok között. Ő nem más, mint az Oklahoma Egyetem jogi karának professzora és elnöke, Evelyn Aswad, aki korábban az USA külügyminisztériumának egyik kiemelt jogásza volt, a külügynél legutoljára az „Emberi Jogok és Menekültügyi Iroda” vezetőjeként dolgozott. Főbb szakterülete a nemzetközi emberi jogok és azzal kapcsolatos kérdések. Karrierjét a The Jakarta Post riportereként kezdte, 1984 és 1991 között indonéz kapcsolattartóként dolgozott kezdetben a Reutersnél, később az Agence France Presse-nél (AFP) Endy M. Bayuni. Jelenleg a The Jakarta Post (amely weboldala szerint Indonézia vezető, „független”, angol nyelvű lapja) vezető szerkesztője és igazgatósági tagja. Szintén a közösségi média területén jártas szakembert találunk Nicolas Suzor személyében, aki a Queenslandi Műszaki Egyetem Jogi Iskolájának professzora. A technológiai szektor szabályozása, a közösségi média-irányítás, a közvetítő szolgáltatók felelősségi kérdései, a tartalommoderálás, a kifejezés szabadsága és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés mind érdeklődési és szakterületéhez tartoznak. Suzor egy professzor Twitter-bejegyzésére reagálva nemrég sokatmondóan azt írta, a felügyelőtestület hatáskörét nagyon fontos lesz mielőbb bővíteni. De Julie Owono is hasznos lehet majd a testület cenzori munkája szempontjából, aki az Internet Határok Nélkül (Internet Sans Frontières) nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója. A szervezet célkitűzései között szerepel a mindenki számára nyitott, ingyenes, diszkriminációmentes internet védelme.

Globalista törekvések

A Soros György számára kedves sokszínűség támogatása Emi Palmor számára is fontos, aki ügyvéd és az izraeli Herzliya Interdiszciplináris Központ előadója. A menedzsment, a szakpolitikai tervezés, a kormányzat működése, a közszféra és a jog képezi főbb szakterületét, korábban az izraeli Igazságügyi Minisztérium főigazgatója és szakmai vezetője (Director General) volt. A sokszínűség megteremtése mellett fontos célkitűzésének tekinti a diszkrimináció-ellenes fellépést is. Végül, de nem utolsó sorban a tizenötödik testületi tag, John Samples, a Cato Intézet alelnöke is fontosnak tartja a milliárdoshoz közel álló globalista elvek terjesztését. A Cato Intézet ugyanis egy liberális közpolitikai kutatószervezet és gondolkodóműhely, melynek középpontjában az egyéni szabadság, a szabad piac és a „béke” áll. Néhány éve Soros György az Intézet meghívására részt vett egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a liberális demokrácia és szabadpiac védelmezőjeként ismert Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, Freidrich von Hayek The Constitution of Liberty (A szabadság alkotmánya) című művéről beszélgettek, az eseményről készült videó a mai napig megtekinthető.

Sorozatunk következő részében a cenzúrabíróság egyetlen magyar tagját, a Közép-európai Egyetem (CEU) jogi karának alapító dékánját, Sajó Andrást mutatjuk be.