A Facebook cenzúrabírósága létrehozásának sajátos fénytörést ad, hogy idén novemberben elnököt választ az Egyesült Államok. Az újraválasztásra készülő Donald Trump 2016-os győzelmében egyesek szerint kulcsszerepet játszott a legnagyobb közösségi oldal. Mindez a demokraták körében számos kritikát és támadást váltott ki, a Facebook egyik legnagyobb kritikusa sokáig nem más volt, mint Soros György. A milliárdos is a közösségi oldalt tette felelőssé az általa komoly összegekkel támogatott Hillary Clinton vereségéért.
Soros és a Facebook viszonya régóta rossz
Bizton állíthatjuk tehát, hogy Soros tökéletesen tisztában van a közösségi média jelentőségével. Egy vele szemben feltűnően elfogult 2019 januári Buzzfeed-írás például arról számolt be, hogy a milliárdos manhattani irodájában 2017 óta a nap minden percében egy külön képernyő mutatja, hogyan alakulnak a spekuláns nevéhez kapcsolódó érzelmek a közösségi médiában. Soros heti több tízezer említéssel tűnik fel, amelyek szinte mind negatívak.
Érthető tehát, hogy a tőzsdeguru és a Facebook viszonya sokáig rossz volt. 2018 novemberében például az derült ki, hogy a közösségi médiacég egy ellenfélkutató csapatot is alkalmazott Soros piszkos ügyeinek feltárására. Nem meglepő, hogy a magyar származású amerikai milliárdos idén január 31-én a New York Times által közzétett írásában még úgy fogalmazott, hogy „Mark Zuckerberg és a Facebook újra fogja választatni Trumpot, mert jó az üzletnek”. Soros azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy „informális kölcsönös segítségnyújtási műveletet” hajtanak végre, és világossá tette, hogy Zuckerberg nem kontrollálhatja tovább a közösségi médiaportált. „Ezért így vagy úgy, de nem szabad hagyni, hogy ők vezessék a Facebookot” – foglalta össze írása lényegét Soros.
Illusztráció: Magyar Nemzet
A moderálást kiszervezték már, most jön a cenzúrabíróság
Ma már távolinak látszik ez a nyilatkozat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Soros-hálózat tagjai foglalták el a különböző országok választásai szempontjából is döntő jelentőségű cenzori pozíciókat a Facebooknál. Ezt a feladatot már több éve az RTL Klubot is tulajdonló, korábban a Népszabadságot is kiadó baloldali szellemiségű német médiaóriás, a Bertelsmann leányvállalata, az Arvato végzi. Soros már januári cikkében is azt hangoztatta, hogy a legnagyobb közösségi médium valójában egy kiadó, éppen ezért vizsgálni kellene az ott megjelenő politikai hirdetések igazságtartalmát és tényszerűségét. A közösségi médiaoldal most 130 millió dollárt és teljes függetlenséget, azaz cenzúrakérdésekben az utolsó szó jogát biztosította a Soroshoz közel álló tagokkal telepakolt cenzúrabíróságnak.
