Szabadulna az orosz ölelésből az ország, Putyin ultimátumot adott

Feszült belpolitikai légkör és éleződő társadalmi megosztottság közepette készül Örményország a június 7-i választásra, amely a Karabah elvesztése utáni új geopolitikai korszak irányát is kijelölheti. A tét nem kisebb, mint Örményország hosszú távú külpolitikai pályája: Nyugat felé nyitás vagy visszatérés a moszkvai orientációhoz.

Nikol Pashinjan örmény miniszterelnök jövőt választ Fotó: Karen Minasyan Forrás: AFP

A kampány feszült légkörben zajlik, de a lakosság egy része már érzékeli a biztonsági helyzet javulását az Azerbajdzsánnal fennálló évtizedes konfliktus lezárása óta.

Karabah elvesztése után új korszak kezdődött

2023-ban Örményország végleg elveszítette a Hegyi-Karabah feletti ellenőrzést Azerbajdzsánnal szemben. A terület az örmény nemzeti mozgalom egyik történelmi sarokköve volt, elvesztése pedig alapjaiban rázta meg az örmény politikai identitást.

Ugyanakkor a vereség geopolitikai következményekkel is járt: jelentősen gyengült Oroszország befolyása az örmény külpolitika felett, és egyre látványosabbá vált Moszkva térvesztése a Dél-Kaukázusban.

Pasinján békeprogramja és a nyugati nyitás

A hivatalban lévő miniszterelnök Valódi Örményország néven futó programja a konfliktus lezárására épít. Ennek lényege a területi követelések végleges feladása, egy békeszerződés megkötése Azerbajdzsánnal, valamint Örményország bekapcsolása a regionális gazdasági és közlekedési rendszerekbe.

A kormányfő külpolitikai irányváltása egyértelműen a Nyugat felé történő közeledést jelzi, amit Moszkva többször is élesen bírált, sőt egyes orosz vezetők „ukrán forgatókönyv” kockázatára figyelmeztettek. 

Az ellenzéki erők ezzel szemben részben az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok helyreállítását sürgetik, ám többségük támogatottsága elmarad a kormánypárt mögött.

Orosz nyomás és geopolitikai ultimátum

Közben az orosz elnök egyre keményebb hangot üt meg Örményország nyugati irányváltásával kapcsolatban. Vlagyimir Putyin a közelmúltban jelezte: Jerevánnak világos döntést kell hoznia Moszkva vezette gazdasági struktúrák és az Európai Unió között, írta a Kyiv Post.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a moszkvai Kremlben tartott találkozójuk során, 2026. április 1-jén (Fotó: AFP/Pavel Bednyakov)

Putyin úgy fogalmazott, hogy Oroszország és Örményország közötti kapcsolatban stratégiai jelentőségű kérdéssé vált az európai integráció lehetősége. Az orosz elnök azt is elárulta, hogy több alkalommal egyeztetett Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel az esetleges EU-tagsági törekvésekről.

Putyin felszólította Jerevánt, hogy „minél hamarabb” határozza meg geopolitikai irányát, és akár népszavazással döntsön arról, hogy az Európai Unióhoz vagy az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz (EAEU) kíván-e tartozni.

Az orosz elnök szerint amennyiben Örményország az EU mellett dönt, úgy „egy intelligens és kölcsönösen előnyös válásra” lehet szükség az Eurázsiai Gazdasági Unióval.

A Független Államok Közösségének (FÁK) főtitkára, Szergej Lebegyev szerint Örményország a közeljövőben nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz, és továbbra is tagja marad mind az Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EAEU), mind a FÁK-nak.

Ezzel párhuzamosan örmény részről is elhangzott, hogy Jereván nem tervezi az EAEU elhagyását, és továbbra is gazdasági érdekei védelmében kívánja használni a tagság adta lehetőségeket. Az örmény miniszterelnök-helyettes pedig megerősítette: Örményország kész jóhiszeműen, kölcsönös tisztelet alapján és a nemzeti érdekek figyelembevételével folytatni részvételét az Eurázsiai Gazdasági Unió munkájában.

Putyin a gazdasági kapcsolatok emellett a jelenlegi örmény külpolitikai irányt összekapcsolta az ukrajnai háború kirobbanásának narratívájával is, megismételve a Kreml álláspontját, amely szerint a konfliktus Ukrajna nyugati közeledésével kezdődött.

Örményország: a választás egyben népszavazás is

A jelenlegi békefolyamat nem végleges: a megállapodás aláírásának feltétele, hogy Örményország alkotmánymódosítást hajtson végre, amely törölné a Karabahra vonatkozó utalásokat. Ez azonban csak egy külön népszavazással lehetséges, így a mostani parlamenti választás gyakorlatilag előzetes referendumként is értelmezhető.

A biztonsági helyzet ugyan javult – 2024 februárja óta nem történt halálos határincidens –, de a társadalmi törésvonalak továbbra is erősek. A kampányt fenyegetések, politikai indulatok és időnként erőszakos retorika is kíséri.

A Karabah elvesztése mély sebeket hagyott az örmény társadalomban. A belpolitikai viták gyakran élesen polarizáltak, és a volt karabahi lakosok helyzete is feszültséget okoz. A civil szférában sokan attól tartanak, hogy a kormányzat a veszteség „elfelejtésére” törekszik, míg Pasinján támogatói szerint ez elengedhetetlen a békefolyamat sikeréhez.

Jereván az Európai Unió felé tart (Fotó: AFP)

Nyugat felé – de meddig?

Örményország külpolitikai fordulata látványos: erősödő kapcsolatok az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal és a regionális partnerekkel egyaránt jellemzik a jelenlegi irányt. A TRIPP néven ismert amerikai közvetítésű regionális közlekedési projekt is a békefolyamat részévé vált.

Ugyanakkor a teljes nyugati integráció továbbra is korlátozott, miközben Oroszország továbbra is kulcsszereplő marad az örmény gazdaságban – különösen az energia- és élelmiszer-ellátás, valamint a vendégmunkások hazautalásai révén.

A választás tehát nem csupán belpolitikai kérdés, hanem Örményország hosszú távú geopolitikai irányáról is dönthet. A békefolyamat előrehaladása ugyan kézzelfogható, de továbbra is számos feltételtől függ, és erős társadalmi ellenállással kell szembenéznie. A következő időszakban eldőlhet, hogy Pasinján „Valódi Örményországa” stabilizálódik-e, vagy a dél-kaukázusi ország ismét a nagyhatalmi ütközőzóna bizonytalan pályájára lép vissza.

Borítókép: Nikol Pasinján örmény miniszterelnök jövőt választ (Fotó: AFP)