Brüsszelhez dörgölőzne Jereván, de Moszkva árnyéka hosszú

Bár Örményország látványosan közeledik az Európai Unióhoz, a háttérben Jereván előtt komoly geopolitikai és gazdasági korlátok húzódnak meg, figyelmeztet a szakértő.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Európai Politikai Közösség budapesti ülésére érkezik Forrás: Anadolu/AFP

Jereván új utakat keresne

A tárgyalások középpontjában a dél-kaukázusi biztonsági helyzet, az energetikai és közlekedési együttműködés, valamint a vízumliberalizáció felgyorsítása áll. Utóbbi különösen fontos lehet az örmény lakosság számára, mivel a reformok végrehajtása megnyithatja az utat a vízummentes utazás előtt.

Örményország egyre határozottabban keresi helyét a nemzetközi térben. Bár továbbra is tagja az orosz dominanciájú gazdasági és biztonsági struktúráknak, az elmúlt évek tapasztalatai Jerevánt fokozatosan a Nyugat felé terelték. A 2025-ben elfogadott törvény ráadásul lehetőséget ad arra, hogy népszavazás döntsön az uniós csatlakozási kérelem benyújtásáról.

A folyamat azonban korántsem egyértelmű, hívta fel a figyelmet a lapunknak nyilatkozó szakértő.

Örményországban az európai uniós csatlakozás az inkább egy szimbolikus törekvés

– fogalmazott Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, aki szerint Jereván számára ez a közeledés leginkább egyfajta diverzifikációt jelent.

Kránitz Péter Pál, vezető kutató (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Az örmény kormányzat az elmúlt években azt a tapasztalatot vonta le, hogy nem elégséges és nem is kielégítő az Oroszországgal korábban fenntartott stratégiai partnerség sem a biztonságpolitikában, sem pedig a kül- és gazdaságpolitika terén

– tette hozzá. A szakértő rámutatott: Örményország célja, hogy nyisson az európai piacok felé, és növelje exportját az EU irányába, miközben a védelempolitikában is egyre inkább nyugati partnerekre támaszkodna.

Elsősorban Franciaországot lehetne megemlíteni, de például a csehek is szállítanak fegyvert az örményeknek. De Jereván elsődleges fegyverexportőre az utóbbi években India lett

– mondta.

Emmanuel Macron francia elnök és Nikol Pashinjan örmény miniszterelnök Jerevánban, 2026. május 4-én (Fotó: AFP/Ludovic Marin)

A jereváni csúcstalálkozó politikai jelentősége sem elhanyagolható. Kránitz Péter Pál szerint a rendezvény a közelgő választások miatt belpolitikai szempontból is fontos.

Örményországban júniusban választásokat tartanak, és a jelenlegi kormányzatnak Nikol Pasinjan kormányának egy ilyen diplomáciai nagyüzem, mint ami a napokban Jerevánban lezajlik, rendkívül jótékony hatása lehet

– hangsúlyozta.

Moszkva szigorú szemmel figyeli Jereván lépéseit

Az utóbbi években Örményország elmélyítette kapcsolatait a Nyugattal, különösen miután Oroszország nem sietett segítségére az Azerbajdzsánnal Hegyi-Karabah miatt kirobbant konfliktusban. Jereván 2024 elején a több szovjet utódállamot tömörítő, orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) fel is függesztette tagságát.

Moszkva ugyanakkor nem nézi tétlenül Jereván nyugati nyitását. 

Többször elhangzott az orosz külügy és a Kreml részéről, hogy Örményországnak választania kell az Eurázsiai Gazdasági Unió és az EU között, a kettő együtt nem megy. A szakértő szerint Oroszország egyértelmű jelzéseket küldött és már gazdasági eszközökkel is nyomást gyakorol.

Tettek is jelzésértékű lépéseket az orosz hatóságok: például a legnagyobb örmény konyakgyár ellen exportkorlátozásokat vezettek be, amely ellehetetleníti az örmény exportot a hatalmas orosz piacra, jelezvén, hogy mi vár az örmény gazdaságra, ha tartja ezt az Európa-politikát

– emelte ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikol Pashinjan örmény miniszterelnök a Független Államok Közössége (FÁK) államfőinek csúcstalálkozóján a moszkvai Kremlben, 2024. október 8-án (Fotó: AFP/Sergey Ilnitcy)

Ha Jereván leválna ezekről a megszokott exportpiacokról, az súlyos gazdasági nehézséget okozna az ország számára. A legnagyobb érvágás azonban az orosz energia lenne.

Örményország Oroszországból exportálja a földgáz 80 százalékát és a kőolaj túlnyomó többségét is. Ha ez nincs, akkor az iráni, azeri és a török piacokra lenne utalva, ami a rendkívül törékeny kétoldalú kapcsolatokat nézve kilátástalanná tenné Jereván helyzetét

– összegezte a szakértő.

Mindezek alapján az örmény európai uniós közeledés látványos, de egyelőre inkább politikai üzenet, mintsem reális, rövid távon megvalósítható stratégia.

Borítókép: Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az Európai Politikai Közösség budapesti ülésére érkezik (Fotó: Anadolu/AFP)