Az EU az orosz energiafüggőséget más függőségre cserélte

A nemzetközi energiapiaci adatok és az európai hálózati jelentések elemzése alapján megállapítható, hogy az Európai Unió felkészületlensége a közel-keleti konfliktus másfél hónapja alatt mintegy 22 milliárd eurós terhet rótt az uniós adófizetőkre. Több mint négy évvel az orosz–ukrán háború kitörése után az Unió fosszilisenergia-függősége továbbra is jelentős: az orosz forrásokat nagyrészt amerikai importra cserélték. A jövőbeli energiaválságokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez nem megosztottságra, hanem átfogó és határozott reformokra lenne szükség.

Energiaválság fenyegetése vetül az Unióra Forrás: AFP

A spanyol példa azt mutatja, hogy a változás megvalósítható. Az ország az elmúlt hat évben jelentősen növelte megújuló kapacitásait, így az áram ára elszakadtak a földgázétól, és a jelenlegi válság kevésbé érezteti hatását Spanyolországban, mint más európai országokban. Az EU energiaellátása összességében azonban továbbra is nagymértékben importált fosszilis forrásokra épül.

A fosszilis energiafüggőségből való kilépés tartós megoldása a modernizáció: az áramtermelés átállítása megújuló és nukleáris forrásokra, valamint a gazdaság gyors villamosítása

 – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

Az iráni konfliktus első másfél hónapjában az EU több mint 22 milliárd euróval költött többet fosszilis importra úgy, hogy közben nem érkezett több energia. 

Luke O’Callaghan-White, az E3G elemzője szerint az Unió ellenálló képességét sürgősen erősíteni kell, mert minél tovább halogatják a szükséges lépéseket, az annál nagyobb költséget fog róni az Unióra. 

Azonban nem minden tagállam követi ezt irányt. Friedrich Merz német kancellár új gázüzemű erőművek építését helyezte kilátásba, és nem zárta ki a széntüzelésű blokkok további használatát sem arra az esetre, ha az energia válság elhúzódna. Olaszország ezzel párhuzamosan 13 évvel kitolta a szénerőművek bezárásának tervezett időpontját.

Szakértők szerint a fosszilis energiafüggőség mérsékléséhez több kulcsfontosságú intézkedésre lenne szükség:

• sürgősen korszerűsíteni kell az elöregedett villamosenergia-hálózatokat, (jelenleg több mint 1700 gigawattnyi megújuló projekt várakozik hálózati csatlakozásra Európában, ami több mint háromszorosa az EU 2030-as céljaihoz szükséges kapacitásnak.)
• az energiatárolás fejlesztése is kulcsfontosságú, mivel a nap- és szélenergia termelése ingadozó, (2024-ben a tárolókapacitás hiánya miatt 7,2 milliárd euró értékű megújuló energia veszett el.)

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság új lépésekkel kezelné az energiaválságot, intézkedések sorával kívánja felgyorsítani az átállást az import fosszilis energiahordozókról. A 2022-es energiaválság idején – amely az orosz–ukrán háború következményeként alakult ki – az EU felgyorsította a megújuló beruházásokat. Ennek hatására ma már naponta több milliárd eurót takarít meg a szél- és napenergia révén, mivel kevesebb fosszilis importra van szükség. Bár a kontinens igyekezett diverzifikálni gázbeszállítóit, az orosz szállításokat nagyrészt amerikai LNG váltotta fel, így egy függőség helyére egy másik lépett.

Borítókép: Energiaválság fenyegetése vetül az Unióra (Fotó: AFP)