A számok drámaiak: a konfliktus kezdete óta az unió mintegy 24 milliárd euróval költött többet energiaimportra – mindezt úgy, hogy ezért egyetlen plusz-energiahordozót sem kapott, csupán a magasabb árakat fizeti meg.
Az intézkedések között szerepel egy uniós szintű válságkezelő szervezet létrehozása, amelynek feladata az üzemanyaghiányok gyors azonosítása és a készletek elosztásának koordinálása lenne. Különösen a kerozin és a dízel esetében nő az aggodalom: szakmai szervezetek szerint Európa, amely jelentős mértékben importra szorul, akár heteken belül hiánnyal is szembesülhet.
A légi közlekedési ágazat már most komoly lépéseket tesz. A Lufthansa Group bejelentette, hogy több tízezer járatot töröl az év végéig, miután a kerozin ára a konfliktus kitörése óta megduplázódott.
A Nemzetközi Energiaügynökség és az ACI Europe repülőtéri iparági csoport egyaránt arra figyelmeztetett, hogy Európában, amely a repülőgépüzemanyag-készletének mintegy 70 százalékát importálja, a következő hetekben üzemanyaghiány alakulhat ki.
Európa energiahiánnyal küzd
A válság azonban nemcsak a közlekedést érinti. Az ipar több ágazata is nehéz helyzetbe került: a vegyiparban például a BASF jelentős áremeléseket hajtott végre, egyes termékek ára több mint 30 százalékkal nőtt. Elemzők szerint további gyárleállások és munkahelyek megszűnése sem kizárt.
A Német Vegyipari Szövetség szerint az iráni háború „jelentős csapást” mért az Európa legnagyobb gazdaságának, Németországnak az idei gazdasági helyzetben bekövetkezett javulásra vonatkozó reményeire.
A hatások a mindennapi életben is egyre inkább érezhetők. Emelkednek az üzemanyag- és élelmiszerárak, drágulnak a repülőjegyek, és több országban már most nő a megélhetési nyomás a háztartásokon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!