Ilyeneket mond az érzelmi bántalmazó, miközben folyamatosan manipulál

Az érzelmi bántalmazásból kilépni, de először is felismerni, hogy itt szóbeli erőszak történik, nagyon nehéz feladat. Amikor az áldozat közelít a felismerés felé, esetleg visszajelzi: tud a bántalmazásról, az erőszaktevő teljes beleéléssel és bizonyossággal állítja, partnerének nincs igaza, hiszen ő soha nem mondott ilyet, mit képzel magáról, hogy ilyennel gyanúsítgatja, és az egész bántalmazást visszafordítja az áldozat felé.

Fotó: Pexels

„Túl komolyan veszed a dolgokat”, „Semmi lazaság nincs benned”, „Túl érzelmes vagy”, „Túl sértődékeny vagy” (Fotók: Pexels)

Cél a személyiségrombolás

A szóbeli bántalmazás olyan kommunikáció, amellyel a bántalmazó fájdalmat okoz az áldozatának. A bántalmazó megnyilatkozásainak közvetlen célja a személyiségrombolás, közvetett célja az irányítás megszerzése és fenntartása. Például a bántalmazó sértegeti, becsmérli a párját, vagy gúnyolódik vele – írja az Egészségvonal. 

A szóbeli bántalmazás egyik eszköze, amikor például a bántalmazó fél fenyegetőzik, hogy elhagyja a párját, vagy elviszi a közös gyermeket, vagy öngyilkosságot követ el, ha a másik fél nem tesz meg (vagy megtesz) bizonyos dolgokat. A bántalmazó félelemkeltő viselkedése, őrjöngés, törés-zúzás, csapkodás, tolakodó faggatózás, életveszélyes autóvezetés is arra szolgál, hogy az áldozatot megfélemlítse, s ezzel az irányítást magánál tudhassa. Amikor a bántalmazó megszabja, hogy a másik fél mit csinálhat és mit nem, kivel találkozhat, hova mehet, milyen ruházatot viselhet. Nem engedi, hogy az áldozat ápolja baráti vagy rokoni kapcsolatait, munkát vállaljon vagy tanulmányokat folytasson, célja az, hogy partnerét elszigetelje a külvilágtól, hogy csakis egyetlen személy, azaz ő maga irányíthassa annak életét. Amikor a bántalmazó irreális elvárásokat támaszt áldozatával szemben, például elvárja, hogy a másik fél percre pontosan tálalja fel az ételt, vagy a közös lakás mindig tökéletesen tiszta legyen, vagy a másik fél minden lépéséről beszámoljon neki, mindig álljon a rendelkezésére, azonnal vegye fel a telefont, minden üzenetére rögtön válaszoljon, tehát követelőzik, parancsolgat, akkor is a szóbeli bántalmazásról beszélünk. A bántalmazó rengeteg esetben kétarcú, kiszámíthatatlan, váltakozik nála a hízelgés és a fenyegetés, ez a passzív-agresszív befolyásolás módszere. Egyszer ajándékokkal kedveskedik, vacsorázni viszi a házastársát vagy élettársát, virágokat vesz, bókokkal halmozza el, máskor durván beszél vele, leminősíti, megfélemlíti. Az áldozat ezáltal a hamis viselkedés által hol kiválóan érzi magát a bántalmazó fél társaságában, hol teljes megsemmisülést él meg, és azokba a helyzetekbe kapaszkodik, amikor mentegeti magában bántalmazóját, amikor minden jó volt. A tagadásnak létezik egy kiterjesztett formája, a megőrjítés, amikor a bántalmazó az ellenkezőjét állítja vagy teszi annak, amit korábban állított vagy tett, és mindeközben tagadja, hogy megváltozott volna az álláspontja. Ezzel a viselkedéssel, amit gázlángozásnak is hívnak, a bántalmazó uralni és összezavarni, kiborítani akarja a másik felet, hogy az illető kételkedni kezdjen a saját épelméjűségében. A bántalmazó rengetszer megalázza a partnerét, ezt többféle módon is megteszi, mások előtt úgy beszél róla, mintha ott sem lenne, durva szavakkal illeti, vagy nevetség tárgyává teszi.  A semmibevétel is tipikus eszköz a bántalmazásra, amikor például direkt figyelmen kívül hagyja a bántalmazó a párja igényeit, vagy direkt nem törődik vele, nem beszél vele, elnémul, ide tartozó fogalom a csenddel verés például. Áldozatát hidegen, ridegen tartja, megfosztja őt mindenfajta dicsérettől, elismeréstől, támogatásról, biztonságtól. A titkolózás is eszköz a bántalmazó kezében, azzal akarja befolyásolni partnerét, hogy semmit nem beszél meg vele, döntéseit egyedül hozza meg, nem hagy beleszólást a közös dolgaikat érintő nagyobb döntésekbe sem. 

Figyelmeztető jelek

Amikor valaki egy másik személy mentális egészségét és jóllétét ismétlődően, de nem fizikai cselekménymények által károsítja, érzelmi bántalmazást követ el. Érzelmileg bárki bántalmazhat mást, akkor is, ha akár családtagról, vagy a párkapcsolatban lévő felekről beszélünk. Az érzelmi, verbális és pszichológiai bántalmazást nehezebb felismerni, mint a fizikai bántalmazást, mert a jelek általában kevésbé nyilvánvalóak, mint a bántalmazás fizikai bizonyítékai. Egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatban élni súlyos következményekkel jár, rombolja az önértékelést, poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) okozhat, depressziót és egyéb mentális egészségügyi problémákat is. Ez a videó bemutatja, hogyan lehet felismerni a figyelmeztető jeleket, mielőtt túl késő lenne.