Pakisztán áttörést vár, de Irán továbbra sem enged a legvitatottabb kérdésekben

A Reutersnek nyilatkozó magas rangú iráni tisztviselő szerint csökkentek a nézetkülönbségek Washington és Teherán között, ugyanakkor az urándúsítás és a Hormuzi-szoros kérdése továbbra is akadályt jelent a megállapodás előtt. Bár Pakisztán áttörést vár az amerikai–iráni béketárgyalásokon, az elemzők továbbra is szkeptikusak. Teherán a hét elején nyújtotta be legújabb ajánlatát az Egyesült Államoknak, a javaslat azonban nagyrészt azokat a feltételeket ismétli meg, amelyeket Trump korábban már elutasított. Közben az emelkedő üzemanyagárak miatt Donald Trumpra is egyre nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik a félidős választások előtt.

A Hormuzi-szoros kérdése továbbra is akadályt jelent a megállapodás előtt Forrás: AFP

Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok végül úgyis megszerzi Irán dúsított uránkészletét (Fotó: AFP)

„Meg fogjuk szerezni”

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok végül úgyis megszerzi Irán dúsított uránkészletét, amelyről Washington úgy véli, hogy atomfegyver előállítására szánják. Teherán ugyanakkor továbbra is azt állítja, hogy a készlet kizárólag békés célokat szolgál.

Meg fogjuk szerezni. Nincs rá szükségünk, nem akarjuk. Valószínűleg megsemmisítjük, miután megszereztük, de nem fogjuk hagyni, hogy náluk maradjon

– mondta Trump csütörtökön újságíróknak a Fehér Házban. Trump kijelentése előtt két magas rangú iráni forrás arról beszélt a Reutersnek, hogy Modzstaba Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője utasítást adott arra, hogy az uránt semmilyen körülmények között ne szállítsák külföldre. Az amerikai elnök azt is bírálta, hogy Teherán díjakat vetne ki a Hormuzi-szorost használó hajókra.

„Nyitottnak és szabadnak akarjuk látni. Nem akarunk útdíjakat” – mondta Trump. „Ez egy nemzetközi vízi út.”

Trumpra egyre nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik a novemberi félidős választások előtt: az amerikaiakat felháborítják az emelkedő üzemanyagárak, amit jól mutat, hogy az elnök népszerűségi mutatója a tavalyi Fehér Házba való visszatérése óta a legalacsonyabb szint közelében jár.

Trump elhalasztotta a keddre tervezett Irán elleni katonai támadást (Fotó: AFP)

Irán továbbra sem enged a legvitatottabb kérdésekben

Teherán a hét elején nyújtotta be legújabb ajánlatát az Egyesült Államoknak. Erre reagálva Donald Trump amerikai elnök az Öböl menti államok kérésére elhalasztotta a keddre tervezett Irán elleni katonai támadást. Azt mondta, hogy komoly tárgyalások zajlanak Teheránnal. A javaslat azonban nagyrészt azokat a feltételeket ismétli meg, amelyeket Trump korábban már elutasított. Ezek között szerepel

• a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés, 
• a háborús károk megtérítése, 
• a szankciók feloldása, 
• a befagyasztott iráni vagyon felszabadítása, 
• valamint az amerikai csapatok kivonása is.

Súlyosbodik a globális energiaválság (Fotó: AFP)

Súlyosbodik a globális energiaválság

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a konfliktus a világ eddigi legsúlyosabb energiaválságát idézte elő. A szervezet csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy 

a nyári üzemanyag-kereslet csúcsa, valamint a Közel-Keletről érkező új szállítmányok hiánya miatt a piac júliusban és augusztusban akár a „vörös zónába” is kerülhet.

Mint arról lapunk is beszámolt, a jelenlegi energiaválság kezdetén 32 ország vállalta a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) együttműködve, hogy összesen 400 millió hordó stratégiai készletet bocsát a piacra. Május 8-ig ebből már 164 millió hordó olajat fel is használtak. Fatih Birol, az IEA vezetője szerint ez a lépés napi 2,5 millió hordóval növelte a piaci kínálatot. 

Ezzel az ütemmel számolva a fennmaradó tartalékok pontosan 13 hét alatt fogynának el. 

A Világgazdaság hozzáteszi: Birol később pontosított, hogy ez csak és kizárólag az IEA-tagállamok által közösen koordinált stratégiai tartalékfelszabadításra vonatkozik.

A szoroson áthaladó hajóforgalom a háború előtti napi 125–140 áthaladáshoz képest szinte teljesen visszaesett. Irán közölte, hogy a célja a szoros újbóli megnyitása a baráti országok előtt, amennyiben azok elfogadják a feltételeket, amelyek akár külön díjak bevezetését is magukban foglalhatják.

Ez ellehetetlenítene bármilyen diplomáciai megállapodást, ha továbbra is ezen az úton haladnának. Ha ezt megpróbálnák végrehajtani, az fenyegetést jelentene az egész világ számára, ráadásul teljesen illegális lenne

– mondta Rubio.

Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a háború célja Irán regionális milíciáknak nyújtott támogatásának visszaszorítása, nukleáris programjának leállítása, rakétakapacitásának megsemmisítése, valamint az, hogy megkönnyítsék az irániak számára saját vezetőik megbuktatását. Irán ugyanakkor továbbra is megőrizte a dúsított uránkészletét, valamint azt a képességét, hogy rakétákkal, drónokkal és proxymilíciákon keresztül fenyegetést jelentsen a térség országaira.

Borítókép: Térképen a Hormuzi-szoros (Fotó: AFP)