Brnabic emlékeztetett arra, hogy Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Elmondása szerint akkor még az volt a gyakorlat, hogy a tagjelölt országok fokozatosan igazodtak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, a teljes megfelelést pedig csak a csatlakozás előtt kellett elérniük. Szerinte azóta a feltételek megváltoztak, ami nem tekinthető igazságos eljárásnak.
A szerb házelnök szerint jól mutatja a helyzetet, hogy Belgrád 2021 decembere óta nem nyitott meg új tárgyalási fejezetet az uniós csatlakozási folyamatban. Úgy véli, ennek nem az az oka, hogy Szerbia ne teljesítette volna a szükséges feltételeket, hanem az, hogy nem igazodik teljes mértékben az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához.
Brnabic kifogásolta azokat a bírálatokat is, amelyek szerint Szerbiában romlik a demokrácia állapota. Álláspontja szerint
Brüsszel nem minden tagjelölt országot azonos mérce alapján értékel. Példaként Albániát említette, ahol a közelmúltban rendőri fellépés kísérte az ellenzéki tüntetéseket, mégsem váltott ki akkora nemzetközi visszhangot, mint a szerbiai események.
A szerb politikus szerint az Európai Unió bizonyos országok esetében elnézőbb, míg Szerbiával szemben szigorúbb követelményeket alkalmaz. Úgy fogalmazott, hogy országa esetében gyakran olyan narratívák jelennek meg, amelyek nem tükrözik a valós helyzetet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!