Magyar Péterék megkerülnék a meglévő garanciákat
Az alkotmányjogász hangsúlyozta: az alaptörvény jelenleg is tartalmaz egy pontosan meghatározott eljárást arra az esetre, ha a köztársasági elnököt meg kell fosztani tisztségétől. Ehhez kétharmados parlamenti döntés és az alkotmánybíróság eljárása szükséges.
Véleménye szerint, ha ugyanazt a célt egy személyre szabott alaptörvény-módosítással próbálnák elérni, az éppen ezeket a garanciákat kerülné meg.
Példaként az örményországi alkotmánymódosításokat említette, amelyek nyomán több alkotmánybíró megbízatása idő előtt megszűnt. A Velencei Bizottság akkor hangsúlyozta, hogy a megbízatás biztonsága a független intézmények egyik alapvető garanciája, és elfogadhatatlan lenne, ha minden új politikai többség lecserélhetné a hivatalban lévő tisztségviselőket a saját jelöltjeire.
Ezért nem a megfosztási eljárást választják
Ifj. Lomnici Zoltán arra is kitért, hogy az alaptörvény pontosan meghatározza, milyen esetekben lehet megfosztani tisztségétől a köztársasági elnököt.
Erre kizárólag akkor van lehetőség, ha az államfő szándékosan megsérti az alaptörvényt vagy valamely törvényt, illetve szándékos bűncselekményt követ el.
Az eljárás megindításához az országgyűlési képviselők egyötödének kezdeményezése, majd az Országgyűlés kétharmados, titkos szavazással meghozott döntése szükséges, míg a közjogi felelősség megállapítása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
A szakértő szerint abból, hogy a kormány nem ezt az utat kívánja választani, arra lehet következtetni, hogy nem állnak fenn azok az alkotmányos feltételek, amelyek a megfosztási eljárás sikeres lefolytatásához szükségesek.
Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Balogh Dávid)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!