A Péterfy Sándor utcai kórház is visszaáll a normál ellátási rendre

– Covid-fertőzöttek kezelésére kijelölt kórházként hány beteget láttak el a Péterfyben?

– Intézményünkben közel háromszáz koronavírus-beteget ápoltunk, ők túlnyomórészt panaszmentesek voltak vagy enyhe tüneteket produkáltak. Tíz alatt volt azok száma, akiket lélegeztetni kellett, ám sajnos ők – egy kivétellel – meg is haltak. A kórházunkban koronavírusban elhunytak átlagéletkora nyolcvan év körül volt, és számos más, krónikus betegséggel is küzdöttek. Új fertőzött már csak akkor érkezik hozzánk, ha baleseti sebészeti ellátást igényel. Traumatológiai intézetünkbe a napokban is hoztak két pozitív esetet a Pesti úti idősotthonból, akiket combnyaktöréssel kellett műteni.

– Hány éves volt a legidősebb beteg, akit koronavírussal kezeltek?

– Április közepén, a Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonából érkezett hozzánk egy százéves néni, aki szerencsére csak enyhe tüneteket mutatott, így nem szorult lélegeztetésre vagy intenzív terápiára. Nagyjából három hét alatt rendbe jött, és visszatérhetett a Rózsa utcai intézménybe, ahol – hasonlóan a Pesti úti idősotthonhoz – szintén nagyszámú, mintegy ötven megbetegedést regisztráltak. Azonban a Trianon évében, 1920-ban született hölgynek három nap múlva ismét pozitív lett a koronavírustesztje, ezért visszahozták kórházunkba, és egy újabb hetet töltött nálunk. Ennek az a magyarázata, hogy a laboratóriumi vizsgálat a vírus RNS-töredékeit mutatta ki, de élő vírus már nem volt a szervezetében. A PCR-teszt sajátossága, hogy a gyógyulást követően akár még két hétig is adhat pozitív eredményt az elpusztult vírusok maradványai miatt.

A Péterfyben van a legnagyobb betegforgalom és kiemelkedően magas a műtétek száma
Fotó: Mirkó István

– Milyen arányban betegedtek meg a kórház dolgozói?

– A veszélyhelyzet nagy kihívás volt munkatársaimnak, amelyben azonban egy rendkívüli szakmai kihívást is láttak, hiszen olyan esetekkel is találkozhattak, amilyenekkel korábban nem. A kórház dolgozói közül senki sem volt, aki a vírustól való félelme miatti kibújt volna a munkavégzés alól. Számos olyan kolléga is önként besegített a gyógyításba, aki nem Covid-ellátásra kijelölt osztályon dolgozik. Az intézmény 2200 dolgozója közül nagyjából ötvenen fertőződtek meg, a betegség lefolyása náluk is enyhe tünetes volt, kórházi kezelést egyikük sem igényelt. Jelenleg négyen vannak házi karanténban, a kifejezetten a koronavírusos betegekkel foglalkozó mintegy négyszáz munkatársunk közül pedig háromszázat már leteszteltünk, és összesen 23 olyat találtunk, akinél igazolható volt, hogy átesett a fertőzésen. A többiek szűrése ezen a héten megtörténik.

– Hány ágyat kellett előkészíte­niük a koronavírus-betegek ellátása érdekében, és mekkora ez a szám most?

– Nálunk az 1527-ből 750 ágyat kellett előkészíteni, amit már januártól, fokozatosan elkezdtünk. Így végül csupán huszonöt, hónapok óta a rehabilitációs osztályon lábadozó beteget kellett az otthonába bocsátani. A helyzet különlegessége az volt, hogy a Covid-gyanúsnak minősített eseteket izolálni kellett, és mivel a mi kórházunkban kevés az egy- és kétágyas kórterem, ezért sokszor egyedül feküdtek egy több­ágyas szobában egészen addig, míg ki nem derült, hogy fertőzöttek-e vagy sem. Már csak kétszáz ágyat tartalékolunk Covid-ellátásra, ezeken jelenleg 27 koronavírus-pozitív beteg fekszik. Rugalmasan állunk vissza a normál betegellátásra, a korábban elhalasztott, kisebb volumenű, tervezhető műtéteket már végezzük, a nagyobb vérigényű beavatkozásokat, mint például a térd- vagy csípőprotézis-beültetések, majd jú­nius 16-a után kezdjük végezni, ugyanis a vérellátó szolgálat akkortól biztosít ezekhez vérkészítményeket.

– A Péterfy évek óta a legeladósodottabb kórházak toplistáján szerepel, tavaly ősszel pedig az önökhöz tartozó Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet sebészei kilátásba helyezték felmondásukat, ha nem rendeződik a baleseti ellátások finanszírozása. Megoldódott azóta a helyzet?

– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma meghallotta a traumatológustársadalom követeléseit, és leült tárgyalni velük. Az egyeztetések eredményeként megegyezés született egy két részből álló, új finanszírozási formáról. Eszerint a baleseti sebészetek havi fix díja a többszörösére nőtt, a mi intézményünkhöz tartozó, Fiumei úti traumatoló­giai intézet például a korábbi nyolcmillió helyett immár havonta száznyolcmillió forint támogatásban részesül. A megemelt összegű fix díjak mellett januártól 45 százalékkal megnövelték a traumatológiai beavatkozások teljesítményelszámolását is, ami számunkra további havi 90 millió forint pluszbevételt jelent. Hangsúlyoznám, hogy a negatív szaldónk döntő részét éppen a traumatológiai ellátás hozta össze, hiszen a központi régió baleseti sebészeti betegeinek a 40 százalékát mi látjuk el. Nálunk van messze a legnagyobb betegforgalom, és rettenetesen nagy a műtéti szám, ezért voltunk évek óta a harmadik legeladósodottabb kórház. Azonban a többletfinanszírozásnak köszönhetően az adósságállományunk folyamatosan csökken, az utolsó két hónapban már nem keletkezett új adósság, sőt átkerültünk pozitív szaldóba. A plusz fix díj felét pedig a traumatológián dolgozó orvosok és nővérek béremelésére fordítottuk, így hazai viszonyok között már egész szép jövedelmük van. A gyakorlott szakorvosok nettó fizetése eléri a havi egymilliót, és a rezidensek is hazavisznek 450-500 ezer forintot.