Európában a magyar védekezés számít az egyik legsikeresebbnek

Schanda Tamás államtikár beszámolt róla, hogy új maszkgyártó gép kezdte meg működését Budapesten.

Szirák, 2020. május 8. Vért vesz egy nõtõl a koronavírus-teszthez a Semmelweis Egyetem szakembere a sziráki orvosi rendelõben 2020. május 8-án. A koronavírussal kapcsolatos szûrõprogramban négy egyetem - a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem - vesz részt. A programba a feltételezett fertõzötti arányból kiindulva 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerûen kiválasztva, õk életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

Új maszkgyártó gépet állított üzembe az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Budapesten – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a társaság telephelyén tartott szerdai sajtótájékoztatón.

Schanda Tamás hangsúlyozta: a világjárvány megmutatta, hogy a piaci szereplőktől való függőségünk csökkentése érdekében a lehető legtöbb védőeszköz gyártását itthon érdemes megoldani; ezt a törekvést segíti a gép. A politikus úgy vélekedett, hogy Magyarország megnyerte a koronavírus elleni első csatát, és Európában a magyar védekezés számít az egyik legsikeresebbnek.

Ehhez szükség volt arra, hogy a rendkívüli felhatalmazásnak köszönhetően a lehető leggyorsabban tudjon dönteni és intézkedéseket hozni a kormány – tette hozzá. Megjegyezte: ha a baloldalon múlt volna, ez nem válik lehetővé, hiszen nem szavazták meg a parlamentben az erről szóló törvényt.

Ugyanakkor az eredményes védekezéshez hozzájárult az is – folytatta –, hogy a magyar vállalatok és intézmények, kutatók is csatlakoztak az összefogáshoz, és a tudományos világ vizsgálatokba, fejlesztésekbe fogott. Ebben a munkában vesz részt az állami tulajdonú Bay Zoltán Nonprofit Kft. is a maszkgyártó géppel – mondta Schanda Tamás.

Arról is szólt, hogy nem ez az egyetlen olyan projekt, amelyet a kormány a járvány elleni védekezés jegyében támogat. A budapesti műszaki egyetemen például lélegeztetőgépek fejlesztését segítik, légzéstámogatásra alkalmas további készülékek fejlesztése zajlik a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem együttműködésében, a Szegedi Tudományegyetemen pedig olyan kutatást támogatnak, amelynek keretében matematikusok modellezik a járvány magyarországi terjedését. Mindezekkel párhuzamosan gyógyszeripari fejlesztések is zajlanak – fűzte hozzá a politikus.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára úgy vélekedett: az elmúlt időszak bizonyította, hogy az innováció segítségével jelentős eredmények érhetőek el a járvány elleni küzdelemben. Ez annak is köszönhető, hogy a tárca a lehető leggyorsabban biztosította a tudástőke hasznosításához, a megelőzés és a gyógyítás hatékonyságának növeléséhez szükséges forrásokat – fűzte hozzá. Ennek a munkának a folytatása annál is inkább fontos, mert a járvány egy esetleges második hulláma előtt lehetőség nyílik új, a védekezést segítő kapacitások kiépítésére – mondta.

Grasselli Norbert, a társaság ügyvezető igazgatója közölte: az új gép percenként 60 FFP2-es típusú, ötrétegű maszk előállítására alkalmas. Egyelőre 400-500 ezer maszk gyártásához szükséges alapanyaguk van, ám folyamatos az alapanyagok beszállítása – ismertette.