Varga Judit a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette: a baloldali liberális erők nem akarják elfogadni, hogy vannak, akik mást gondolnak Európa keresztény gyökereiről, a bevándorlásról, a multikulturalizmusról, a családok szerepéről.
Noha most csatát vesztettek, mivel nem tudtak az állam- és kormányfők megállapodásába, az unió költségvetésébe politikai nyomásgyakorlási eszközt, „ideológiai fegyvert” beépíteni, nem fogják feladni a küzdelmet
– mondta.
A döntési folyamatot bonyolultnak és hosszadalmasnak nevezte, de a legfontosabb szerinte az, hogy az Európai Uniót egyelőre államok szövetsége alkotja, nem pedig egy nemzetek feletti szuperhatalomról beszélünk, ezért az állam- és kormányfők megállapodása, az Európai Tanács konklúziói jelölik ki a politikai irányokat.
A július 21-ei megállapodás konkrét irányokat fogalmazott meg a hétéves költségvetési kerettel, illetve a Új Nemzedék EU elnevezésű mentőcsomaggal és kifizetési módjával kapcsolatban. Ennek részleteit kell jóváhagyniuk uniós intézményeknek – mondta az igazságügyi miniszter.
Varga Judit hangsúlyozta: az Európai Parlament már a koronavírus-válság idején „sem a megoldás, hanem a probléma része volt” azzal, hogy például Magyarországot „megtámadta” a rendkívüli jogrenddel összefüggésben.
Úgy fogalmazott:
most is azt látni, hogy politikai elfogultság miatt „szemellenző van rajtuk”, nem látják, hogy nagy uniós országok nagy bajban vannak, hiszen pillanatok alatt felfuthat az államadósságuk a GDP 150-160 százalékára, és államcsőd fenyeget nagy alapító országokat.
Hozzátette: az Európai Parlamentnek történelmi felelőssége van abban, elfogadja-e azt a megállapodást, amely 27 tagállam kényes politikai és pénzügyi egyensúlyon alapuló konszenzusa.
Az igazságügyi miniszter jelentősnek nevezte, hogy az állam- és kormányfők megállapodásával – ami szerinte a lengyel és magyar szövetség sikere – sikerült politikamentessé tenni a többéves költségvetési keretről szóló megállapodást, és elvi jelleggel rögzítették, hogy fontos a jogállamiság.
Kiemelte: az európai értékek jelentőségét illetően nincsen vita a tagállamok között. Az EU alapszerződései is a szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkeznek.
A tagállamok viszont egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a pénzügyi fegyelemre és a büdzsé érdekeire hivatkozva ne „homályos, megfoghatatlan jogállami szankciókkal” fenyegetőzzön az Európai Bizottság – mondta.
Varga Judit hozzátette: a bizottság elnökének is figyelembe kell vennie az állam- és kormányfők iránymutatását, hiszen az EU-ban a stratégiai politikai irányokat az alapszerződések szerint az állam- és kormányfők fektetik le. A bizottság pedig, az alapszerződések őreként, ezektől az irányoktól nem tekinthet el.
Ha az állam- és kormányfők kimondják, hogy nem lehet összekötni a jogállamisági kritériumokat a pénzügyi feltételrendszerrel, az egyértelmű politikai iránymutatás – hangsúlyozta.