Veres András püspök részvéttáviratot küldött Bécs érsekének

Terroristák ismét a vallás és Isten nevében öltek meg vétlen embereket, figyelmeztetés és indok nélkül.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke táviratot küldött Christoph Schönborn bécsi érseknek kedden az előző éjszakai terrortámadás miatt.

Az MTI-hez is eljuttatott táviratban az MKPK elnöke azt írta a bíborosnak, hogy mélyen megrendítette a „Bécsben, halottak napjának csendes éjjelén történt merényletek híre”. Hozzátette: „alig néhány nappal a nizzai merénylet után megint ártatlan emberek váltak az erőszak áldozataivá. Terroristák ismét a vallás és Isten nevében öltek meg vétlen embereket, figyelmeztetés és indok nélkül.”

„Ezekben a sötét és szomorú napokban (...) nekünk, keresztényeknek még erősebben kell vallanunk és hirdetnünk, hogy a terror és az erőszak ellen az egyetlen orvosság csak a szolidaritás és a dialógus lehet” – fogalmazott a főpásztor.

Veres András a maga és az MKPK tagjainak nevében együttérzését és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és a sebesülteknek.

A Mohamed-karikatúrák radikalizálhatták a bécsi támadókat

– A Mohamed-karikatúrák radikalizálhatták a bécsi támadást elkövető terroristákat – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán politológus, utalva az elmúlt hetek franciaországi terrortámadásaira, amelyek szintén a Charlie Hebdo szatirikus hetilapban megjelent, a muzulmánokat sértő, Mohamed prófétát ábrázoló rajzokra lehettek reakciók.

– A karikatúrák az egész muzulmán világot vérig sértik. Ráadásul Emmanuel Macron francia elnök is megsértette a világ muszlimjait, amikor október elején mondott beszédében nem szélsőséges iszlámról, hanem iszlám terrorizmusról beszélt – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, hozzáfűzve: Macron a napokban az al-Dzsazíra arab hírportálnak adott interjúban igyekezett pontosítani szavait, kiengesztelni az őt bíráló muszlim államokat, köztük Törökországot. Mindkét szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a hétfő esti támadás inkább hasonlított olyan szervezett akcióra, amelyeket Európa a 2015–16-os terrorhullám idején tapasztalt. Az utóbbi években ugyanis javarészt késsel vagy fejszével felszerelkezett magányos farkasok öltek ártatlan járókelőket. Nógrádi György feltette a kérdést: ha valóban szervezett akció volt, miért nem reagált az osztrák elhárítás? Kiszelly Zoltán is megjegyezte: honnan tudtak fegyvert szerezni az elkövetők?

– Az időpontot jól megválasztották, mert a leállás előtt még sokan akartak szórakozni, találkozni barátaikkal – utalt a politológus arra, hogy éppen keddtől léptek érvénybe a koronavírus-járvány miatti új osztrák korlátozások, amelyek értelmében bezárnak az éttermek, szórakozóhelyek.